Szerző: Bánkúti Réka (Magyar Sumo Szakszövetség)

A Nemzeti Versenysport Szövetség az év eleji kiadványában megjelent írásokat – aktualizálva – folyamatosan közzéteszi. Mivel az évkönyv bolti forgalomban nem kapható, így az NVESZ-hez tartozó rendkívül színes sporttársadalom bemutatását azokhoz is el szeretnénk juttatni, akik nem találkoztak a kiadvánnyal. A mostani részben a Magyar Sumo Szakszövetség tevékenységét, eredményeit, céljait mutatjuk be.

Szumó

A magyar szumósok rendre érzékeltetik: a nemzetközi küzdőtéren (is) számolni kell velük. 2009 óta mindegyik Világjátékokon volt magyar induló ebben a sportágban, a világ- és Európa-bajnokságokról pedig általában hoznak haza érmeket.

2019-ben a sportágban igyekeztek folytatni azt az irányvonalat, amelyet az előző években felépítettek. Különösen nagy hangsúlyt fektettek az utánpótlásra, ráadásul ’19-ben Magyarország utánpótlás Európa-bajnokságot rendezett. Szigetszentmiklóson volt a világverseny, ahol a magyar versenyzők összesen 33 érmet szereztek, így sikeres volt ez az Európa-bajnokság. Az érmek megoszlása a következő: nyolc arany, kilenc ezüst és 16 bronz. A háromnapos Európa-bajnokságon a kontinens 400 legjobb fiatal szumósa vett részt.

Az utánpótlás Európa-bajnokság után a szumó őshazájában is volt dobogós magyar. Oszakában a felnőtt és junior világbajnokságot rendezték meg. Kerstner Róbert a felnőtteknél, az open kategóriában bronzérmes lett, de a junioroknál is volt egy magyar bronz: ott Szilágyi Erik a 80 kilósok között lett harmadik. Az érmeken túl vb-pontszerzőként zárt Pap Arnold, aki nehézsúlyban ötödik lett. A magyar szumósok így folytatták remek sorozatukat, hiszen ha az elmúlt három évben megrendezett világ- és Európa-bajnokságokat nézzük, akkor mindig volt magyar éremszerzés a világversenyeken. A szumósok számára a legfőbb cél, hogy a következő Világjátékokon is legyen magyar induló. A szakvezetés arra számít, hogy folytatják a hagyományokat, azaz, hogy egy-két versenyzőnk képviselheti a magyar színeket a Világjátékokon.

Sikeres volt a 2019-es észtországi Európa-bajnokság is: a magyar küldöttség – az összes korosztályt tekintve – egy ezüstöt és öt bronzérmet gyűjtött.

A szumó eredete az írott történelem kezdete előtti időkbe vezethető vissza. Egy japán legenda szerint a népe fennmaradását is egy szumómeccsnek köszönheti, mely során Takemikadzucsi viharisten legyőzte a rivális törzs vezetőjét. Krónikások szerint azonban termékenységi szertartások része volt a szumó. Nagyot ugorva az időben, a 20. századtól kezdődően a sport népszerűsítésére számos külföldi utat szerveztek, az 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokba látogató delegációt Theodore Roosevelt elnök is fogadta. A szumó lendületét a második világháború megtörte, öt évig nem rendeztek hivatalos tornákat. 1947 után a szabályrendszert – ismét komoly átalakítások útján – valamivel  demokratikusabbá tették. Az első tévés közvetítések 1953-ra tehetők. A sportág egyik erénye a jó közvetíthetőség, hiszen gyors, pörgős, nem unalmas, és a néző számára könnyen elmagyarázhatóak a legalapvetőbb szabályok.

Forrás: http://www.nvesz.hu/nvesz-evkonyv-2020-magyar-sumo-szakszovetseg/

A szomózók közé elmenni mindig jó. Nagyképűségtől, sztárallűröktől alapvetően mentes a társaság. Ebben az ínséges időben a szokásosnál sokkal ritkábban kerülnek sorra a versenyeik, így kétszeresen is érdekes volt ellátogatni az Érdi arénába, ahol a helyi Spartacus jó házigazdája volt a szumós erőfelmérőnek.

Mivel az Aréna gazdái még nem nyitották meg az intézményt a versenysportolók előtt, így a résztvevőknek meg kellett elégedniük egy hátsó, ugyancsak szerény méretű teremmel, ahol jószerivel éppen csak elfért két, méretes szőnyeg. Amint Tar Mihály, a Spartacus elnöke és mindenese- a helyi funkciói mellett a szövetség szakmai társelnöke is! – elmondta: egy híján százan neveztek, viszont legtöbbjük több kategóriában is megmérette magát. Így százhetven nevezés került a jegyzőkönyvekbe.

Amit a statisztikák nem örökítettek meg, arról is essék néhány szó. Több súlycsoportban – elsősorban a férfiak jóvoltából –a felkészültség jelenlegi állapotához mérten hatalmas küzdelmeket láthattunk.

Többen is a COVID-fertőzésből kikeveredve, még csak „félkész” állapotban meccseltek, de a küzdőképességgel ennek ellenére nem volt semmi gond.

Több meglepetésnek is szemtanúi lehettünk. Így a már világversenyeken is többszörösen érmes, ráadásul cselgáncsban is magyar bajnok Kerstner Róbert például még nagyon az elején tart. Az óriásnak számító, két méter feletti testmagasságú és 140 kiló körüli testsúlyú Pap Arnold ugyancsak a vírusfertőzésből van kilábalóban, de neki egy-két fokkal jobban sikerültek az ütközetei, mint a „nagy névnek” számító Kerstnernek, aki egyébként időközben Veresegyházról Kispestre igazolt.

Az egyértelműen pozitív meglepetés két férfi nevéhez fűződik. A birkózással a közelmúltban felhagyott Nagy Péter leigazolt a Kertváros SE-be és mindössze néhány hetes ismerkedést követően első bemutatkozásán máris berobbant az élbolyba. Többek között legyőzte az évek óta nemzetközi szintet produkáló Szilágyi Eriket is. A másik meglepetésszerző az alaposan megerősödött, néhány kilót fel is szedett Végh Artúr nevéhez fűződik, aki bizony a legszűkebb élmezőny valamennyi tagját oktatta – legalább egy-egy összecsapáson, miközben keresztbeverések is adódtak szép számmal.

Ancsin László társelnök közölte, hogy a szövetség vezetői holnap jelölik ki az Európa-bajnokságra utazó válogatottak névsorát.

forrás: http://jochapress.hu/szumo-nagy-peter-es-vegh-artur-szallitotta-meglepeteseket/