A Magyar Sumo Szakszövetség és a …………………………………. (továbbiakban együtt: Adatkezelő) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendeletével (továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet/GDPR) összhangban az alábbi tájékoztatást adja

I. Adatkezelő

Név: Magyar Sumo Szakszövetség

Székhely: 1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22/D.

Honlap: https://www.sumo.hu/

Telefonszám: +36-70-389-7393

E-mail cím: info@sumo.hu

Képviselő: László Ancsin

Képviselő elérhetősége: jegyzo16@gmail.com

valamint,

Név:

Székhely:

Honlap:

Telefonszám:

Fax:

E-mail cím:

Képviselő:

Képviselő elérhetősége:

II. Az adatvédelmi tisztviselők elérhetősége

A Sumo Szakszövetség esetén:

Adatvédelmi tisztviselő neve: Közinformatika Nonprofit Kft.

E-mail cím: dpo@kozinformatika.hu

levelezési cím: 1043 Budapest, Csányi László u. 34

Telefonos elérhetősége: 06 (1) 610 9383 / 103

III. Érintettek kategóriái

A verseny helyszínére belépő természetes személyek, különös tekintettel a versenyen résztvevő személyekre

IV. Kezelt adatok köre

• érintett fotója, képmása

• érintettről készült videofelvétel (képmás, hang)

V. Az adatkezelés célja

A szervezett sportversenyek dokumentálása, hírközlés, az Adatkezelő tevékenységének népszerűsítése a médiában, honlapon, közösségi oldalon, híroldalakon.

VI. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján, az Adatkezelő jogos érdeke.

VII. A kezelt személyes adatok forrása

A személyes adatok forrása az érintett.

VIII. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[1]

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Amennyiben az adatkezelés, közösségi oldalakon valósul meg, az adatkezelés időtartamára, módjára, illetve az adatok törlési és módosítási lehetőségeire a közösségi oldal szabályozása vonatkozik.

IX. A személyes adatok tárolásának ideje

A felvételek publikálásra kerülnek, utólagosan nem lehetséges a felvételek eltávolítása. Az Adatkezelőnél 1 évig kerülnek eltárolásra a nyers felvételek.

X. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

Az adatok szolgáltatásának elmaradása esetén a versenyre való belépés nem biztosítható.

XI. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

XII. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

1. Érintett tájékoztatáshoz való joga

A jelen Adatvédelmi tájékoztatóval biztosítja az Adatkezelő a tájékoztatást adatkezelési tevékenységről.

2. Hozzáférés joga:

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

adatkezelő által kezelt, adatokról, az érintett személyes adatok kategóriáiról,
ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ
az adatkezelés céljáról, jogalapjáról
adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,
a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az Érintett kérésére az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja első alkalommal díjmentesen.

Az Érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, díjat számíthat fel.

Az adatbiztonsági követelmények teljesülése és az érintett jogainak védelme érdekében az Adatkezelő köteles meggyőződni az érintett és a hozzáférési jogával élni kívánó személy személyazonosságának egyezéséről, ennek érdekében a tájékoztatás, az adatokba történő betekintés, illetve azokról másolat kiadása is az érintett személyének azonosításához kötött.

3. Helyesbítéshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

4. Törléshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje az Érintettre vonatkozó személyes adatokat, amennyiben a jogszabályban rögzített indokok valamelyike fennáll.

5. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
az érintett a GDPR 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

6. A tiltakozáshoz való jog

Az Érintett személy saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az Adatkezelő a személyes adatát a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné. Ebben az esetben az Adatkezelőnek kell igazolnia, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

XIII. Az érintetti joggyakorlás általános szabályai

Amennyiben a személyes adat szolgáltatása jogszabályi kötelezettségen alapul, és az érintett ennek nem tesz eleget, az – az adott eljárási jogszabály rendelkezéseire figyelemmel – a kérelem visszautasítását vagy elutasítását eredményezheti.

Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.

Az Adatkezelő az Érintett részére a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

Ha az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

XIV. Jogérvényesítési lehetőségek

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban bármikor fordulhat az Adatkezelőhöz közvetlenül az 1. pontban rögzített elérhetőségen, vagy az Adatkezelő adatvédelmi tisztségviselőjéhez a Közinformatika Nonprofit Kft-hez (levelezési cím: 1043 Budapest, Csányi László u. 34., E-mail cím: dpo@kozinformatika.hu).

Az Érintettnek lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve az Adatkezelő székhelye szerint illetékes Törvényszék előtt is megindítható.

A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. Az Adatkezelő székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatos panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, postai cím: 1363 Budapest, Pf. 9., cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., Telefon: +36 (1) 391-1400; Fax: +36 (1) 391-1410; E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu).

[1] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja.

2021.06.13.2021.06.13.

Adatkezelési tájékoztató dopping vizsgálat esetén

Adatkezelési tájékoztató a Magyar Sumo Szakszövetség dopping vizsgálathoz kapcsolódó adatkezelésekhez

A Magyar Sumo Szakszövetség (továbbiakban: Adatkezelő) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendeletével (továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet/GDPR) összhangban az alábbi tájékoztatást adja

I. Adatkezelő

Név: Magyar Sumo Szakszövetség

Székhely: 1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22/D.

Honlap: https://www.sumo.hu/

Telefonszám: +36-70-389-7393

E-mail cím: info@sumo.hu

Képviselő: László Ancsin

Képviselő elérhetősége: jegyzo16@gmail.com

II. Az adatvédelmi tisztviselők elérhetősége

Adatvédelmi tisztviselő neve: Közinformatika Nonprofit Kft.

E-mail cím: dpo@kozinformatika.hu

levelezési cím: 1043 Budapest, Csányi László u. 34

Telefonos elérhetősége: 06 (1) 610 9383 / 103

III. Érintettek kategóriái

Sportoló (kiskorú sportoló esetén: Szülő/Törvényes képviselő)

IV. Kezelt adatok köre

Sportoló (és törvényes képviselőjének) neve, születés helye és ideje, anyja neve, lakcíme

V. Az adatkezelés célja

A jogszabály szerinti doppingvizsgálat lefolytatása.

VI. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja, az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, tekintettel a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet 4. paragrafusára.

VII. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt személyes adatok forrása az érintett.

VIII. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[1]

Az adatok címzettjei: HUNADO (Magyar Antidopping Csoport)

IX. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatok megőrzési ideje: 18 hónap. Büntetés esetén, a büntetés lejáratát követő 10 évig

X. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az Adatkezelő kötelezettségeinek teljesítése szempontjából kötelező az adatkezelés. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes a kötelezettségeinek eleget tenni.

XI. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

XII. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

1. Érintett tájékoztatáshoz való joga

A jelen Adatvédelmi tájékoztatóval biztosítja az Adatkezelő a tájékoztatást adatkezelési tevékenységről.

2. Hozzáférés joga:

adatkezelő által kezelt, adatokról, az érintett személyes adatok kategóriáiról,
ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ
az adatkezelés céljáról, jogalapjáról
adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,
a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az Érintett kérésére az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja első alkalommal díjmentesen.

Az Érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, díjat számíthat fel.

3. Helyesbítéshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

4. Törléshez való jog

5. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
az érintett a GDPR 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

6. A tiltakozáshoz való jog

XIII. Az érintetti joggyakorlás általános szabályai

észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

XIV. Jogérvényesítési lehetőségek

[1] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja.

2021.06.13.2021.06.13.

Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat

Magyar Sumo Szakszövetség

Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzata

2020.

Tartalom

Magyar Sumo Szakszövetség Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzata

Preambulum

I. Kapcsolódó jogszabályok

II. A Szabályzat hatálya

III. Értelmező rendelkezések

IV. Az Adatkezelő adatkezelésének alapelvei

V. Az Adatkezelő adatvédelmi szervezete

VI. A személyes adatok kezelésének törvényes alapjai

VII. Az Érintettek tájékoztatása

VIII. A tájékoztatás minimális tartalma

IX. Az érintett adatkezeléssel összefüggő jogairól

X. Hozzájárulás

XI. Az érintett természetes személyekre vonatkozó különleges személyes adatok köre és az adatkezelés különös szabályai

XII. Adattovábbításra vonatkozó rendelkezések

XIII. Adatfeldolgozók, adatfeldolgozás

XIV. Közös adatkezelők

XV. További ügymenetek: panasz, észrevétel

XVI. Beépített és alapértelmezett adatvédelem

XVII. Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

XVIII. Adatvédelmi hatásvizsgálat

XIX. Az adatvédelmi tisztviselő

XX. Adatbiztonság – adatvédelmi incidens

XXI. Az érintett jogorvoslati jogosultságai és a jogorvoslati jogok érvényesítésének feltételei

Preambulum

Az Adatkezelési Szabályzat kiadásának célja, az Alaptörvényre alapulóan az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), a továbbiakban „GDPR”, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a továbbiakban: „Info tv.” rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása, az adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak a Magyar Sumo Szakszövetség (a továbbiakban: Adatkezelő) tevékenységeire vonatkozó megállapítása, annak érdekében, hogy az érintett természetes személyek törvényben biztosított alapvető jogai és szabadságai ne sérüljenek.

I. Kapcsolódó jogszabályok

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az EU Parlament és Tanács 2016/679. számú Rendelete (GDPR),
1. 2004. évi I. törvény a sportról
1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.),

II. A Szabályzat hatálya

1. § A Szabályzat hatálya kiterjed

(1) Az Adatkezelő valamennyi szervezeti egységére,

(2) Az Adatkezelő valamennyi dolgozójára, függetlenül a munkavégzés jogviszonyától (munkaviszony, megbízási jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony),

(3) Az adatfeldolgozóra, továbbá az Adatkezelővel szerződéses jogviszonyban álló egyéb szervezetekre („Harmadik személy”) és alkalmazottaira, akik az Adatkezelő által kezelt személyes adatok kezelésében, feldolgozásában közreműködnek, avagy a jogszerű tevékenységük során az Adatkezelő által kezelt személyes adatokat ismerhetnek meg.

2. § A Szabályzat rendelkezéseit az Adatkezelő honlapja tekintetében is alkalmazni kell. Amennyiben a honlapot nem az Adatkezelő üzemelteti, az üzemeltetőre az 1. § (3) bekezdés rendelkezése vonatkozik.

3. § (1) A Szabályzatot a manuálisan és az automatizált eszközzel végzett személyes adatkezelésre egyaránt alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adat kezelése digitálisan, egyéb elektronikus rögzítővel (pl. hang- vagy kép-, videófelvétel) vagy papíralapon történik.

(2) A jelen Szabályzat alkalmazása kötelező a személyes adatok bármely módon történő gyűjtésére, az adatkezelés teljes folyamatára, az adatok törléséig, megsemmisítéséig, avagy amíg az adatok anonimizálása meg nem történik.

4. § A Szabályzat hatálya alá tartozik az Adatkezelő által kezelt valamennyi élő személyre vonatkozó személyes adat.

5. § A Szabályzat betartása az 1. § rendelkezésében megjelölt címzettek számára kötelező.

6. § A jelen Szabályzat rendelkezéseit az Adatkezelő más szabályzatainak rendelkezéseivel összhangba kell hozni. Amennyiben a Szabályzat és egyéb más szabályzatok rendelkezései ugyanabban a tárgyban eltérően rendelkeznek, az adatvédelmi tisztviselő állásfoglalását kell kikérni. Kétség esetén a jelen Szabályzat rendelkezései alkalmazandók.

III. Értelmező rendelkezések

7. § Értelmező rendelkezések a Szabályzat alkalmazásában a GDPR és az Info. tv. rendelkezéseinek megfelelően:

(1) „Személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

(2) „Adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

(3) „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.

(4) „Adatvédelmi megbízott”: az adatkezelési művelet végzésével érintett szervezeti egység vezetője által az Adatvédelmi Tisztviselő javaslatának figyelembevételével kijelölt tisztviselő, aki az adatvédelmi feladatok ellátásának önálló szervezeti egységen belüli felelőse.

(5) „Adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

(6) „Adatfeldolgozás”: az adatkezelő megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által végzett adatkezelési műveletek összessége.

(7) „Címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

(8) „Harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

(9) „Profilalkotás”: a személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják. (Profilalkotás törvényi felhatalmazás hiányában az Adatkezelő tevékenységében nem megengedett.).

(10) „Az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adat megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából.

(11) „Álnevesítés” (pszeudo-anonimizálás): személyes adat olyan módon történő kezelése, amely további információ felhasználása nélkül megállapíthatatlanná teszi, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni.

(12) „Anonimizálás”: személyes adat olyan módon történő kezelése, amely következtében a személyes adat kapcsolata a természetes személlyel már nem állítható helyre. Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.

(13) „Nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.

(14) „Az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

(15) „Adattovábbítás”: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

(16) „A személyes adatok különleges kategóriái”: a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji, etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

(17) „Genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered.

(18) „Biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.

(19) „Egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

(20) „Bűnügyi személyes adat”: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

(21) „Közérdekű adat”: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

(22) „Közérdekből nyilvános adat”: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

(23) „Adattörlés”: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges.

(24) „Nyilvánosságra hozatal”: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele.

(25) „Adatmegjelölés”: az adat azonosító jelzéssel történő ellátása annak megkülönböztetése céljából.

(26) „Adatmegsemmisítés”: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

(27) „Adatállomány”: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.

(28) „Tiltakozás”: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kér.

(29) „Adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

(30) „Adatfelelős”: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett.

(31) „Adatközlő”: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatot honlapon közzéteszi.

(32) Felügyeleti hatóság

Nemzetei Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 603.

8. § (1) Adatvédelmi tisztviselő (DPO):

név: Löfflinger Attila

cégnév: Közinformatika Közigazgatási Informatikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.

telefonszám: 06 (1) 610 9383 / 104

email: lofflinger.attila@kozinformatika.hu

cím: 1043 Budapest, Csányi L. utca 34.

IV. Az Adatkezelő adatkezelésének alapelvei

9. § (1) A személyes adatok:

a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”);

b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”);

c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);

d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”);

e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).

(2) A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul.

(3) Az alapelvek és a Szabályzat valamennyi rendelkezése betartásáért, a személyes adatok kezelésének törvényességéért az Adatkezelő felelős. A felelőssége alapján a felügyeleti hatóság vagy bíróság felhívására az Adatkezelő bizonyítja, hogy a személyes adatkezelés a törvényi rendelkezéseknek megfelelő.

(4) Az Adatkezelő az adatkezelés jogszerűségét, átláthatóságát, illetve az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések betartását az adatvédelmi tisztviselő szakmai közreműködésével biztosítja. Az adatvédelmi tisztviselőhöz bármely Érintett (pl. ügyfél, dolgozó) észrevétellel fordulhat. Az adatvédelmi tisztviselő működésének szabályairól, feladatairól a jelen Szabályzat külön rendelkezik.

(5) A személyes adatok kezelése során az adatok személyes jellege megmarad mindaddig, amíg a kapcsolata az érintettel helyreállítható.

(6) Az Adatkezelő az adatbiztonságra vonatkozó szabályzatában (Információbiztonsági Szabályzat, továbbiakban: IBSZ) rendelkezik részletesen azokra a szabályokra nézve, amelyek az adatkezelés során arra alkalmas műszaki vagy szervezési – így különösen az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisülésével vagy károsodásával szembeni védelmet kialakító – feltételek meghatározásával biztosítják a személyes adatok és az adatkezelés megfelelő biztonságát.

(7) Az Adatkezelő az átlátható és tisztességes eljárás érdekében az általa kezelt személyes adatokról, adatkezelési folyamatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tételesen tartalmazza a személyes adatokat, adatkezelési folyamatokat az adatkezelést ténylegesen végző szervezeti egység megjelölésével, továbbá egyéb olyan adatokat, amelyek biztosítják, hogy az Adatkezelő a személyes adatok kezelését a törvényi kötelezettségeket maradéktalanul betartva végzi.

V. Az Adatkezelő adatvédelmi szervezete

10. § Az adatvédelmi szabályok betartatásáért az Adatkezelő elnöke felel, aki jogosult az adatvédelem és adatkezelés belső szabályait meghatározni, szervezeti rendjét meghatározni, a vezetése alá tartozó bármely személynek egyedi utasítást adni, tájékoztatást kérni, illetve, bármely kérdésben az adatvédelmi tisztviselő írásbeli vagy szóbeli álláspontját, javaslatát kikérni. Az Adatkezelő elnöke a folyamatba épített adatvédelem útján ellenőrzi az adatkezelés jogszerűségét, az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartását.

11. § A szervezeti egységek jogszerű adatkezelési gyakorlatának biztosításáért, az önálló szervezeti egység dolgozói részéről az adatvédelmi, adatkezelési szabályok betartatásáért a szervezeti egység vezetője felelős. A vezetők jogosultak az Adatvédelmi Tisztviselő tanácsát, javaslatát, véleményezését kérni.

12. § Az Adatvédelmi Tisztviselőhöz a kompetenciájába tartozó ügyekben bármely dolgozó fordulhat indokolt esetben.

13. § Az Adatvédelmi Tisztviselő rendszeresen tájékozódik az adatvédelmi és adatkezelési szabályok betartásáról, illetve a saját éves ellenőrzési terve vagy az Adatkezelő elnökének felkérése alapján, továbbá minden olyan esetben amikor ezt az Adatvédelmi Tisztviselő a jogszerű feladatellátásához szükségesnek tartja, ellenőrzést tart, értékeli a szervezeti egységek adatvédelmi-adatkezelési gyakorlatát. A tapasztaltak alapján ajánlásokat fogalmaz meg, valamint mérlegeli, hogy szükséges-e soron kívüli ismeretbővítő oktatás tartása, ha igen, a vezetőknek vagy a dolgozóknak ismeretbővítő oktatást tart a szükséges újítások kapcsán.

14. § Az Adatkezelő dolgozóinak kötelezettsége a jelen Szabályzat előírásainak maradéktalan betartása.

15. § A vezetők és az Adatkezelő dolgozói kötelesek tájékoztatni az Adatvédelmi Tisztviselőt bármely általuk észlelt adatvédelmi, adatkezelési problémáról.

16. § Az adatkezelő dolgozóinak kötelezettsége, hogy észrevétel esetén az adatkezeléssel kapcsolatosan feltárt visszásságot haladéktalanul megszüntessék. Amennyiben a dolgozó megítélése alapján a visszásságot nem tudja megszűntetni, az ezzel kapcsolatos információkat továbbítja a felettesének, valamint az Adatvédelmi Tisztviselőnek.

17. § Az Adatvédelmi Tisztviselő együttműködik az Információbiztonsági Felelőssel (továbbiakban: IBF.). Az Adatkezelő elnöke, az Adatvédelmi Tisztviselő és az Információbiztonsági Felelős szükség szerinti rendszerességgel együttesen értékelik az Adatkezelő Adatbiztonsági Szabályzatában meghatározottak érvényesülését, illetve az adatvédelem szintjéhez szükséges, továbbá az adatkezeléshez kapcsolódó érintetti jogok gyakorlásához szükséges informatikai háttér biztosítására vonatkozó szabályokat.

VI. A személyes adatok kezelésének törvényes alapjai

18. § Személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból kezelhető. A jelen szakaszban felsorolt, bármely törvényi feltétel teljesülése biztosítja az adatkezelés kellő jogi alapját.

19. § Az adatkezelés jogalapja lehet:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az f) pont nem alkalmazható, ha az Adatkezelő közhatalmi jogosítványának gyakorlása keretében végzett feladatának ellátása során jár el.

A c) és e) pont szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

a) az uniós jog, vagy

b) azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.

Az adatkezelés célját a fenti jogalapokra való hivatkozással kell meghatározni, az e) pontban említett adatkezelés tekintetében közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat, vagy annak végrehajtása. (Ilyen feladatnak minősül az Adatkezelő tevékenysége során a közszolgáltatási szerződés keretében ellátandó feladatai). Az adatkezelésnek közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

20. § Az Adatkezelő automatizált adatkezelést döntés meghozatala érdekében nem folytat.

21. § Különleges személyes adat:

A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

22. § (1) Az Adatkezelő az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségességét időszakosan felülvizsgálja, a felülvizsgálatot az adatkezelést elrendelő törvény, illetve kormányrendelet, helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg.

(2) Ha a kötelező adatkezelés időtartamát vagy szükséges időszakos felülvizsgálatát törvény, kormányrendelt, helyi önkormányzatrendelete vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa nem határozza meg, az adatkezelő az adatkezelés megkezdésétől legalább évente felülvizsgálja, hogy az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat körülményeit és eredményét az adatkezelő dokumentálja, e dokumentációt a felülvizsgálat elvégzését követő tíz évig megőrzi és azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kérésére a Hatóság rendelkezésére bocsátja.

23. § Az Adatkezelő az általa kezelt személyes adatokról, az adatok típusának megjelölésével, részletes nyilvántartást vezet a személyes adatkezelés átláthatóságának biztosítása érdekében a törvényi kötelezettséggel összhangban. A nyilvántartásokat az Adatvédelmi Tisztviselő vezeti a szervezeti egységek vezetői által szolgáltatott adatok alapján.

VII. Az Érintettek tájékoztatása

24. § Az Adatkezelő feladatainak ellátása során az érintetteket az egyes adatkezelésekről külön adatkezelési tájékoztatók útján tájékoztatja.

25. § A tájékoztatás megtörténtét az érintettnek igazolnia kell aláírásával, kijelentve, hogy a tájékoztatást megismerte, megértette. A tájékoztatásnak az érintett jogairól és a jogorvoslat lehetőségeiről is részletesen ki kell térnie.

26. § Minden ügyintézéshez, adatkezeléséhez vizsgálni kell, hogy a már meglévő tájékoztatás megfelelő-e, alkalmazható-e, mint teljes körű tájékoztatás. Amennyiben az adott ügyben igazoltan nem áll rendelkezésre megfelelő és teljes körű tájékoztatás azt a probléma észlelését követően haladéktalanul jelezni kell az Adatvédelmi Tisztségviselőnek, aki a lehető legrövidebb időn belül pótolja az adott ügyfajtára a tájékoztatást. Minden esetben kötelező az érintettnek az adatkezelésről tájékoztatást adni. a tájékoztatást kötelező megadni.

27. § Az Adatkezelő az ügyintézési eljárásaiban valamennyi ügyben alkalmazott tájékoztatást elsődlegesen írásban, közérthető és egyszerű megfogalmazással kell, hogy kialakítsa. Törekedni kell a tájékoztató tömörségére. A tájékoztatók tartalmi kialakításáért az Adatvédelmi Tisztviselő felel. A tájékoztatók alkalmazását az önálló szervezeti egységek vezetői ellenőrzik.

28. § Az írásbeli tájékoztatókról nyilvántartást kell vezetni, hogy egyrészről nyilvánvalóan megállapítható legyen, az adott ügyre / ügytípusra nézve rendelkezésre áll-e a törvényes követelményeknek megfelelő tájékoztató, másrészről legalább az adatok megőrzési, tárolási idejéig bizonyítani lehessen, hogy az Érintett megkapta a szükséges tájékoztatást és tudomásul vette. A tájékoztatókról szóló nyilvántartást az Adatvédelmi Tisztviselő vezeti.

29. § Az Érintettnek a jogai gyakorlásához a tájékoztatására vonatkozó valamennyi rendelkezés betartása kiemelten fontos, egyúttal az Adatkezelő jogszerű feladatellátásának a bizonyítására szolgáló eljárás, amely az Adatkezelő kiemelt érdeke, ennek megfelelően betartása valamennyi dolgozó számára kötelező.

30. § Új tájékoztató tartalmára az adott ügy, ügyek, ügytípusok intézésére kellő tapasztalattal rendelkező ügyintéző tesz javaslatot, amelyet az önálló szervezeti egység vezetője hagy jóvá az Adatvédelmi Tisztviselő álláspontjának kikérésével, szükség szerinti közreműködésével. A tájékoztató kötelező bevezetéséről az Adatkezelő vezetője dönt.

31. § Az Adatvédelmi Tisztviselő a kész tájékoztatókat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás alapvető szempontjait a szervezeti egységek vezetővel együttesen állapítja meg. A nyilvántartás célja, hogy az Adatkezelő valamennyi vezető állású munkavállalója, továbbá az egyes ügyekben eljáró munkavállalók, ügyintézők hozzáférjenek. A nyilvántartásban csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkezők hajthatnak végre módosítást, egyebekben a tájékoztató-dokumentumok módosítása nem lehetséges, ezt megfelelő védelemmel biztosítani kell.

VIII. A tájékoztatás minimális tartalma

32. § (1) Az egyes tájékoztatókban az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátani:

Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
1. az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei;
  1. a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
    1. a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei (az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek);
    1. adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái;
    1. adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat;
    1. a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
    1. az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
    1. a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
    1. a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
    1. arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
    1. automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

Az 32. § (1) bek. nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal.

(2) Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei;
a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
az érintett személyes adatok kategóriái;
a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái;
adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat;
a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
ha az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;
az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;
a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e;
automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

A 32. § (2) bekezdés nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben

a) az érintett már rendelkezik az információkkal

b) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik vagy

c) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.

33. § A tájékoztatás módjai:

Az Érintett – ügyfél – személyes eljárása esetén írásbeli tájékoztatót kell átadni, amely átolvasása után az Érintett (ügyfél) aláírásával igazolja, hogy azt megismerte. Az aláírásával igazolja a tájékoztató tartalmának megértését és tudomásulvételét.
1. Amennyiben az Érintett – ügyfél – az ügyintézés megindítását postai úton megküldött levélben kéri, postafordultával, szintén postai úton kell számára a tájékoztatót megküldeni, arra történő figyelmeztetéssel, hogy a tájékoztató tudomásulvételének igazolása az ügyintézés megindításának feltétele.
1. E-mailben akkor lehet a tájékoztatót megküldeni, ha az Érintett maga is e-mailben kezdeményezte az ügyintézést, de a tájékoztató visszaküldése csak postai úton vagy személyes, illetve meghatalmazott személyes eljárásával lehetséges.
1. Telefonon csak abban az esetben adható tájékoztatás, ha az Érintett telefonon kezdeményezi az ügyintézést, különösen, ha az ügyintézés érdemi megindítását megelőzően érdeklődik, avagy az ügytípus olyan, általános vagy gyakran ismétlődő eljárást tesz lehetővé, amelyre nézve a tájékoztatás tartalma nem tekinthető specifikusnak, illetve egyértelműen megállapítható, hogy az ügyfelek számára ismert tartalommal bír. Ha az Érintett kérelme telefonon elintézhető, a tájékoztatás megtörténtének tényét, módját akkor kell rögzíteni, ha a telefonon való megkeresésről írásban legalább feljegyzés történik.

34.§ Az Adatvédelmi Tisztviselőnek törekednie kell arra, hogy ösztönözze a dolgozók az adatkezelési folyamatok kapcsán az egyszerű, könnyen kezelhető és érvényesíthető tájékoztatók alkalmazását, ennek megfelelően a tájékoztatókat lehetőség szerint az ügyintézés megindításához kitöltendő nyomtatvány – elkülönült – részeként kell kialakítani.

35. § Az Adatkezelő adatkezelési folyamat egyszerűsítése érdekében törekedni kell arra, hogy az Adatkezelő hivatalos weboldalán részletes, általános tájékoztató és minél több olyan adatkezelési, adatvédelmi információ elérhető legyen, amely egy-egy ügytípusra vonatkozik. Az ügytípusok leírásánál, így különösen, ha az adott ügytípus körében az ügyintézés megindításához űrlap, nyomtatvány is elérhető, ki kell alakítani, hogy a honlapon hozzáférhető releváns adatvédelmi-, adatkezelési szabályok közvetlenül a leírások, űrlapok megfelelő részére való koppintással (link beiktatásával) elérhetőek legyenek.

36. § A tájékoztatást bármely módon történik, úgy kell megtenni, hogy utólagosan is bizonyítható legyen.

37. § Amennyiben az ügyintézés megkezdését megelőzően az érintett számára adott tájékoztatáshoz képest az ügyintézés során a korábbi tájékoztatás bármely elemében változás következett be, az ilyen körülményekről az Érintettet tájékoztatni kell.

38. § Ha az Adatkezelő jogszerű eljárása körében a személyes adatokat más célra kívánja használni, mint amilyen célból az adatokat beszerezte, az adatkezelés előtt ismét meg kell adni a jelen cím szerinti tartalommal a tájékoztatót, amelyben az új cél szerepel. Ismételt tájékoztatás nélkül az adatkezelés megkezdése tilos.

39. § Az érintett azonosítása:

(1) A személyesen eljáró érintettől személyi azonosító okmány, lakcímkártya vagy útlevél együttes megtekintésével és tartalmának rögzítésével lehet az azonosítást elvégezni.

(2) Igazolványt, okmányt fénymásolni, avagy bármely kép eszközzel, képfelvevővel a lefényképezni tilos. Kivételesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Továbbiakban: Pmt.) előírt ügyfél -átvilágítási vizsgálat során kötelező, a törvényben előírt feltételek betartása mellett.

(3) Amennyiben bármely korábban felvett aktában ilyen dokumentum található, annak észlelése esetén az igazolvány tartalmát rögzíteni kell, a képet (fénymásolt képet, fényképet stb.) pedig haladéktalanul meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

IX. Az érintett adatkezeléssel összefüggő jogairól

40. § Érintett tájékoztatáshoz való joga

Az Adatkezelő a VII. és VIII. címben rögzített intézkedéseket hozta annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a GDPR 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa.

41. § Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

42. § Érintett helyesbítéshez való joga

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

43. § Érintett törléshez való joga („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

A törlés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

Törlés esetén az összes kezelt adatot törölni kell.

44. § Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az Adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

Az adatkezelés korlátozását esetében a személyes adatokon további adatkezelési műveletek nem végezhetők.

45. § Érintett adathordozhatósághoz való joga

Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta.

Érintett jogosult arra, hogy kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását, amely kérést teljesíteni kell.

46. § Érintett tiltakozáshoz való joga

Bármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján van szükség.

47. § Érintett jogainak gyakorlása esetében alkalmazandó eljárás

(1) Amennyiben bármely érintetti jogot érintő kérelem érkezik, arról az adatok kezelését ténylegesen végző munkavállaló, ügyintéző haladéktalanul köteles felettesét értesíteni.

Az adatok kezelését ténylegesen végző munkavállaló, ügyintéző felettese haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az Adatvédelmi Tisztviselővel, akivel közösen javaslatot tesznek a megkeresésre, kérelemre adandó válaszra, amelyet az Adatkezelő elnöke elé terjesztenek. A válasz jóváhagyása az Adatkezelő elnökének felelőssége.

(2) Az érintetti jogokat érintő kérelmek esetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatni az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.

(3) Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

(4) Az Adatkezelő a tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 1 hónapon belül, a kérelemmel megegyező formában, írásban postai vagy elektronikus úton, díjmentesen köteles megadni.

(5) Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

(6) Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

Díj meghatározása esetén az Adatkezelő elnöke külön rendelkezést hoz a tárgyban, amely részletesen és pontosan meghatározza a díjfizetéssel érintett eseteket és feltételeket, valamint a felszámítható díjak összegét.

(7) Ha az Adatkezelő ügyintézőjének megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

(8) Az Érintett jogai gyakorlásának korlátozásához vagy teljesítésének megtagadásához, az Adatkezelő elnöke az Adatvédelmi Tisztviselő álláspontjának kikérését követően meghozott döntése szükséges.

(9) A döntésről tájékoztatni kell az Érintettet, továbbá a jogi, ténybeli indokokról, az őt megillető jogokról és a jogorvoslati lehetőségekről.

X. Hozzájárulás

48.§ A hozzájárulással az Érintett félreérthetetlen beleegyezését adja a személyes adatai kezeléséhez abban az esetben, ha a személyes adatok kezelésének jogalapja az érintett hozzájárulása. A hozzájárulás előfeltétele, az Érintett megfelelő és teljes körű tájékoztatása. A közérthető, egyszerű és teljeskörű tájékoztatás elmaradása esetén az Érintett hozzájáruló nyilatkozata nem tekinthető érvényesnek.

49.§ Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az Adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

50.§ Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a GDPR előírásait, kötelező erővel nem bír.

51.§ Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

52.§ Az hozzájárulás érvényességét nem érinti, ha az Érintett a feltételek biztosítása ellenére a tájékoztatót, vagy az annak megismeréséről szóló nyilatkozatot annak részletes elolvasása nélkül írja alá.

53.§ Amennyiben az Érintett által indított ügyben – amely esetében az adatkezelés jogalapja a hozzájárulás – más nagykorú személy is érintett (különösen az Érintettel egy háztartásban lakó hozzátartozó), az adatkezeléshez a hozzájárulást ezen személynek is meg kell adnia a tájékoztató alapján, amelyet – ha a további érintett nem személyesen teszi meg a hozzájáruló nyilatkozatát – legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

54.§ Minden olyan esetben amikor a tájékoztatás tudomásulvétele, avagy a külön hozzájárulás szükségessége kérdéses, az Adatvédelmi Tisztviselő álláspontját ki kell kérni. A kérdésben a szervezeti egységek vezetői, illetve az Adatkezelő elnöke döntenek.

XI. Az érintett természetes személyekre vonatkozó különleges személyes adatok köre és az adatkezelés különös szabályai

55. § A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

56. § (1) Mindez nem alkalmazandó abban az esetben, ha:

a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy a tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

b) az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés ezt lehetővé teszi;

c) az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;

az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára;
- az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;
- az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el;
- az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;
- az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog alapján vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében, továbbá a GDPR-ban említett feltételekre és garanciákra figyelemmel;
- az adatkezelés a népegészségügy területét érintő olyan közérdekből szükséges, mint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem vagy az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és biztonságának a biztosítása, és olyan uniós vagy tagállami jog alapján történik, amely megfelelő és konkrét intézkedésekről rendelkezik az érintett jogait és szabadságait védő garanciákra, és különösen a szakmai titoktartásra vonatkozóan;

XII. Adattovábbításra vonatkozó rendelkezések

57.§ Személyes adatok továbbítását, közérdekű adatok közlését (a továbbiakban: adattovábbítást) kizárólag erre jogosult, az Adatkezelő foglalkoztatásában levő személyek végezhetnek.

58.§ Az Adatkezelő adatkezeléseiből személyes adatot továbbítani az érintett hozzájárulásának hiányában csak jogszabályban meghatározott szervek részére, csak a törvényben meghatározott adatkörben lehet, a célhoz kötöttség elvének maradéktalan érvényesítésével. Az Adatkezelő csak olyan személyes adatot továbbíthat, amelyet az Adatkezelő kezel.

59.§ Az adattovábbítás feltételeit (jogalap, célhoz kötöttség, adatbiztonság) az adatot továbbító minden esetben ellenőrizni köteles.

60.§ Az adattovábbítási kérelem elbírálása kétség esetén – a törvényben kötelezően előírt adattovábbítás esetét kivéve – az Adatkezelő elnökének hatáskörébe tartozik, aki az adatok továbbítása előtt egyeztett az Adatvédelmi Tisztviselővel.

61.§ Az Adatkezelő által kezelt személyes adatok továbbításáról az adatkezelő szerv Adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.

XIII. Adatfeldolgozók, adatfeldolgozás

62. § Az Adatkezelő kötelezettsége, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét olyan esetben is, amikor az adatok kezelését adatfeldolgozó végzi.

63. § Az Adatkezelő az adatfeldolgozóval szerződést köt, amelyben meg kell állapodni az adatfeldolgozás pontos feltételeiről, az átadásra kerülő adatok köréről, továbbá hangsúlyosan annak biztosításáról, hogy az adatfeldolgozó valamennyi törvényi rendelkezés betartásával jár el, a szerződés kötelező elemeit a GDPR 28. cikke tartalmazza.

64. § Az Adatkezelő felelőssége meghatározni azokat a feltételeket, amelyek ellenőrizhető és átlátható módon biztosítják az adatfeldolgozás törvényességét az adatfeldolgozási tevékenység valamennyi részletében és teljes időtartamában. Ez adatvédelmi és adatbiztonsági feltételek meghatározását egyaránt magában foglalja.

65. § Az Adatkezelő jogosult továbbá megbizonyosodni az adatfeldolgozók jogszabálynak való megfelelősségéről is.

67. § Az adatkezelés során az adatfeldolgozó igénybevételéről tájékoztatni kell az Érintetett.

68.§ Az Érintett hozzájárulása az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem szükséges.

69.§ Az adatfeldolgozóval megkötendő mintaszerződést az Adatfeldolgozói szerződésminta” tartalmazza.

70. § Az adatfeldolgozókról részletes nyilvántartást kell vezetni az adatkezelés átláthatósága érdekében. Ezt a nyilvántartást az Adatvédelmi Tisztviselő vezeti.

XIV. Közös adatkezelők

71. § Közös adatkezelés akkor valósul meg, ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg.

72. § A közös adatkezelők az adatkezelés tekintetében az Érintettekkel történő kapcsolattartásra, kapcsolattartót jelölnek ki. A kapcsolattartó kijelölése nem érinti az Adatkezelők felelősségét.

73. § A közös adatkezelést valamennyi adatkezelő a közöttük létrejött megállapodás szerint végzi, a felelősségük a megállapodásban meghatározott feladatmegosztásnak megfelelő. A megállapodás érdemi részét az Érintettekkel ismertetni kell.

74. § A közös adatkezelői megállapodás, illetve a közös adatkezelés ténye az érintett számára a jogai gyakorlása vonatkozásában nem lehet terhesebb. Erre tekintettel az Érintett bármely adatkezelő felé joghatályosan megteheti mindazt, illetve élhet valamennyi törvényes jogával ugyanúgy, mintha egy adatkezelő végezné a személyes adatok kezelését.

XV. További ügymenetek: panasz, észrevétel

75. § Személyes adatok kezelését, védelmét érintő kérdésekben panasz benyújtása esetén a panasz előzetes megvizsgálása arra irányul, hogy az abban foglaltak alapján szükséges-e a panasz tárgyában vizsgálatot lefolytatni. Amennyiben igen, az érintettet tájékoztatni kell erről a tényről és egyúttal a kivizsgáláshoz szükséges személyes adatok köréről.

76. § Amennyiben a panasz kivizsgálásának ügymenetében az Érintett hozzájárulásának megadása nem mellőzhető, a tájékoztatásnak erre ki kell térnie, azzal, hogy az érintett bármikor jogosult visszavonni a kivizsgáláshoz szükséges személyes adatai kezeléséhez adott hozzájárulását.

77. § Amennyiben a panasz olyan tárgyra irányul, amelynek kivizsgálása az Adatkezelő számára kötelező, különösen, ha más személyt, ügyintézést (az Adatkezelő kötelezettségét) is érint, ezt a tényt a tájékoztatónak tartalmaznia kell, egyúttal az arra való figyelmeztetést is, hogy az érintett a hozzájárulását nem vonhatja vissza, a panasz kivizsgálását nem szakíthatja meg.

78. § Észrevétel megtétele esetén a tartalom szerinti elbírálás elvének megfelelően, a panaszra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

79. § Amennyiben a panasz vagy észrevétel olyan tartalmú, amely nem igényli az ügyfél személyes adatainak kezelését, az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatót nem kell kiadni.

80. § Az Adatvédelmi Tisztviselő a hozzá benyújtott panaszokat kivizsgálja és az ügyről, intézkedési javaslatával együtt, tájékoztatja az Adatkezelő elnökét. Amennyiben a panaszt vagy észrevételt valamely szervezeti egységhez terjesztik elő, a szervezeti egység vezetője továbbítja az Adatvédelmi Tisztviselőnek.

81. § Az adatvédelem, adatkezelés körét érintő beadványokról (kérdések, észrevételek, panaszok, kérelmek, követelések) az Adatvédelmi Tisztviselő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás mintalapjaként az Érintetti adatvédelemmel kapcsolatos kérelem nyilvántartás” dokumentum szolgál.

XVI. Beépített és alapértelmezett adatvédelem

82. § A beépített adatvédelem érvényesítése jelentős mértékben növelheti az adatkezelés törvényes menetének kiszámíthatóságát, fontos eszköz az Adatkezelő dolgozóinak az adatvédelmi rendelkezések betartásával kapcsolatos kötelezettségei teljesítésében.

83. § Az Adatvédelmi Tisztviselőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az Adatkezelő az adatvédelmi eljárások, módszerek megtervezésekor, mind a manuális adatkezelés, mind az elektronikus rendszerek tekintetében olyan módon alakítsa ki, amelyek a megkerülhetetlen módon magukban hordozzák az adatvédelmi megfeleléshez szükséges szempontok figyelembevételét. Ennek során az Adatvédelmi Tisztviselő együttműködik az Adatkezelő szakembereivel és vezetőségével.

84. § A beépített adatvédelem érvényesítése hosszabb folyamat, amelyre az együttműködésnek ki kell terjednie. A beépített adatvédelem alkalmas arra, hogy az adatkezelési folyamat során az adatvédelmi előírások betartása könnyen ellenőrizhető legyen, illetve az előírások be nem tartása külön ellenőrzési mechanizmus nélkül is észlelhetővé váljon.

85. § A beépített adatvédelem alapvető eszközei az álnevesítés, titkosítás.

86. § Az alapértelmezett adatvédelem elvei alapján az Adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok, védelmi intézkedések, hozzáférések az adatvédelmi szabályok körében a lehető legszigorúbb mértékre legyenek értelmezve és beállítva, elősegítve, hogy az alapértelmezés az adatvédelmi eljárásokban az Érintettek jogainak és alapvető szabadságainak a védelmét a lehető legmagasabb szinten biztosítsák.

87. § Ezen elveknek való fokozott megfelelés érdekében az Adatvédelmi Tisztviselő rendszeres ajánlásokat fogalmaz meg.

88. § Az informatikai rendszerben a hozzáférési jogosultságot szintenként kell kialakítani és rögzíteni. Valamennyi alkalmazott szoftver esetében meg kell határozni a hozzáférési jogosultságokat és a hozzáférést ennek megfelelően lehetővé tenni belépési kódokkal. Az egyes személyekre vonatkozó hozzáférésekről nyilvántartást kell vezetni.

89. § Az Adatkezelő egyes dolgozói számára megállapított hozzáférési jogosultságok nyilvántartását az IBR dokumentáción belül a „Felhasználói fiókok kiosztása és felülvizsgálata” dokumentum tartalmazza.

XVII. Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

90. § Az alábbi dokumentum kapcsolódik: „Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása” -megnevezésű .xls kiterjesztésű dokumentum

91. § Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása az alábbiak szerinti nyilvántartásokban történik:

Személyes adatok kezelésének nyilvántartása (személyes adattérkép)
1. Személyes adatokat rögzítő szoftverek, adatbázisok nyilvántartása,
1. Adattovábbítás, adatáramlás nyilvántartása,
1. Adatfeldolgozói szerződések nyilvántartása,
1. Érintetti tájékoztatók nyilvántartása,
1. Érintetti hozzájárulások nyilvántartása
1. Hatásvizsgálatok nyilvántartása
1. Érdekmérlegelési tesztek nyilvántartása
1. Érintetti beadványok, kérelmek nyilvántartása
1. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

92. § A nyilvántartások tartalmi kialakítása az Adatvédelmi Tisztviselő szakmai kompetenciája, amelyet az Adatkezelő elnökének jóváhagyásával határoz meg.

93. § A nyilvántartások mintái az alábbi dokumentumokban találhatóak: Adatvédelmi hatásvizsgálat, Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása, „Érintetti adatvédelemmel kapcsolatos kérelem nyilvántartás, „Adatvédelmi Incidensnyilvántartás. A nyilvántartások vezetése az Adatvédelmi Tisztviselő feladata, az Adatkezelőtől kapott információk alapján.

94. § A nyilvántartások az Adatkezelő belső dokumentumai, amelyek biztosítják, hogy kétség esetén az Adatkezelő bizonyítani tudja az adatkezelési folyamatok törvényességét.

95. § Valamennyi nyilvántartás dinamikus jellegű, azokat folyamatosan frissíteni kell és naprakészen tartani. Felelős: az Adatvédelmi Tisztviselő.

96. § A nyilvántartásokat digitálisan kell tárolni, amelyhez megtekintésre az Adatkezelő elnöke, továbbá a szervezeti egységek vezetői és az Információbiztonsági Felelős férhetnek hozzá.

XVIII. Adatvédelmi hatásvizsgálat

97. § Az Adatkezelő által tervezett adatkezelést (adatgyűjtés, új adatkezelési folyamatok bevezetése, továbbá bármely olyan eset, amely nincs nevesítve, de az Adatvédelmi Tisztviselő vagy az Adatkezelő elnöke a GDPR rendelkezéseire figyelemmel indokoltnak tartja) megelőzően az Adatkezelő adatvédelmi tisztviselőjének szakmai közreműködésével hatásvizsgálatot végez annak érdekében, hogy felmérje, a tervezett adatkezelési műveletek milyen hatást fognak gyakorolni az Érintettek alapvető jogaira és szabadságaira nézve.

98. § Hatásvizsgálat elvégzése minden olyan esetben kötelező, amikor az adatkezelésre vonatkozó szabályokat nem törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály állapítja meg.

99. § Bármely olyan esetben is kötelező a hatásvizsgálat elvégzése, amikor az adatkezelés valamely elemének hatása kérdéses, pl. tárolás módja vagy az adatbiztonság alkalmazott technikai megoldása.

100. § A hatásvizsgálat egyes műveleteit, továbbá valamennyi lépését, eredményét, a levont köveztetéseket rögzíteni kell.

101. § Hatásvizsgálat tárgyát, időpontját, a legfontosabb paraméterek megjelölésével, nyilván kell tartani. A nyilvántartás, illetve a hatásvizsgálat dokumentumai – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak.

102. § A hatásvizsgálat elvégzése az Adatkezelő törvényen alapuló kötelezettsége, amelynek dokumentumai az Adatkezelő belső dokumentációjának részét képezik.

XIX. Az adatvédelmi tisztviselő

103. § Az Adatkezelő a személyes adatok törvényes védelmére vonatkozó szabályok betartása, továbbá az Érintettek alapvető jogai és szabadságai védelme érdekében az adatvédelem és adatbiztonság feltételeinek teljesítéséhez adatvédelmi tisztviselőt (a továbbiakban: Adatvédelmi Tisztviselő) alkalmaz.

104. § Az adatvédelmi tisztviselő az adatvédelem és adatbiztonság szakterületén magas szintű szakértői kompetenciával bíró, különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismeretével rendelkező, valamint a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátására alkalmasság személy.

105. § Az Adatkezelő bejelenti a Hatóság felé az adatvédelmi tisztviselő nevét, postai és elektronikus levélcímét, ezen adatok változását.

106. § Az Adatkezelő a hivatalos weblapján közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét, telefonszámát, email címét, címét.

107. § Az Adatkezelő elnöke biztosítja, hogy az Adatvédelmi Tisztviselő minden esetben a kellő időben értesüljön minden olyan belső eseményről, feladatról, amelyek személyes adatokra, személyes adatok kezelésére vonatkoznak, avagy a személyes adatok kezelését bármely vonatkozásban érinthetik.

108. § Az Adatvédelmi Tisztviselőt be kell vonni a személyes adatok védelmét érintő döntések előkészítésébe. Az ilyen döntésekre irányuló eljárás megkezdésekor az előzményiratokat és valamennyi iratot meg kell küldeni az Adatvédelmi Tisztviselő részére.

109. § Az Adatkezelő köteles biztosítani, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. Az Adatvédelmi Tisztviselő részére a feladatai ellátásához szükséges valamennyi tájékoztatást, dokumentumot meg kell adni, illetve meg kell küldeni.

110. § Amennyiben az Adatvédelmi Tisztviselő úgy értékeli a kapott információt, hogy az álláspontjának, véleményének kialakításához és közléséhez szükséges – így különösen, ha az adott ügyben a törvényeknek való megfelelés kérdésében összetett szempontrendszert kell figyelembe venni avagy a vizsgálandó kérdés jelentős számú érintett jogait avagy különleges személyes adatokat érint -, előzetes konzultációt kezdeményezhet az Adatkezelői vezetéssel, továbbá többletinformációt kérhet bármely szervezeti egység vezetőjétől, illetve az Adatkezelő bármely dolgozójától. A tájékoztatások megadása az Adatkezelő elnökét nem érintve, kötelező.

111. § Az Érintettek a személyes adataik kezeléséhez és a GDPR szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz közvetlenül fordulhatnak. Ezt az Adatkezelő weblapján egyértelműen fel kell tüntetni.

112. § Az Adatvédelmi Tisztviselő a feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázatok megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.

113. § Az Adatvédelmi Tisztviselő javaslatot tesz az adatvédelmi nyilvántartások kialakítására, tartalmi kérdéseire. A nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatok megadása az adatkezelést ténylegesen végző dolgozók feladata, a nyilvántartások naprakész vezetésének feladatát az Adatvédelmi Tisztviselő látja el.

114. § Az Adatvédelmi Tisztviselő rendszeresen áttekinti az adatkezelés belső szabályzatait, kapcsolódó dokumentumait, indokolt esetben szövegszerűen kidolgozott javaslatot tesz a szabályzatok harmonizációjára, amelynek alkalmazásáról az Adatkezelő elnöke dönt.

115. § Az Adatvédelmi Tisztviselő bármely szabályozási és gyakorlati (megvalósítási) kérdésben jogosult javaslattal, indítvánnyal élni. Ilyen esetben elsődlegesen írásban fordul az Adatkezelő elnökéhez. Az Adatkezelő elnökének részéről a válaszadás nem tagadható meg, de a javaslat elfogadásáról önállóan hoz döntést. Amennyiben az Adatkezelő elnöke az Adatvédelmi Tisztviselő bármely indítványának, észrevételének nem ad helyt, kérheti a módosított előterjesztés kidolgozását.

116. § Az Adatvédelmi Tisztviselő éves szinten előretervezett tematika alapján rendszeresen tart oktatást a dolgozók részére az adatkezeléssel kapcsolatos ismeretek bővítése és az adatvédelmi tudatosság növelése érdekében. Az éves oktatási tematikát a tárgyévet megelőzően bemutatja az Adatkezelő elnökének.

117. § A dolgozók oktatáson való megjelenését biztosítani kell. A dolgozók részére az oktatáson való részvétel kötelező. A dolgozó felettese adott dolgozó tekintetében engedélyezheti az oktatáson történő megjelenés alóli felmentést, ha a dolgozó munkahelyi feladatainak ellátása a részvételt nem teszi lehetővé.

XX. Adatbiztonság – adatvédelmi incidens

118. § Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az alábbiak szerint kell eljárni.

119. § A jelen címben meghatározottakat az Információbiztonsági Szabályzattal (9. § (6)) összehangban kell alkalmazni.

120. § Adatvédelmi incidens bekövetkezése, illetve bekövetkezésének közvetlen veszélye, avagy korábban történt adatvédelmi incidens felismerése esetén szükséges értesíteni a közvetlen felettest, valamint az adatvédelmi tisztviselőt.

121. § A 120. § rendelkezése szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az adatvédelmi incidenst, avagy annak közvetlen veszélyét észlelő személy nem tudja megállapítani az események tényleges bekövetkezését, avagy a bekövetkezésének közvetlen lehetőségét, csak valószínűsíteni tudja. A bejelentést tevő dolgozót semmilyen hátrány nem érheti akkor sem, ha jóhiszeműen megtett bejelentésének bármely része tévesnek minősül.

122. § Az észlelő személy köteles haladéktalanul jelezni a közvetlen felettesének vagy az Adatvédelmi Tisztviselőnek a tapasztaltakat. A felettes értesítése esetén a felettes késedelem nélkül értesíti a Adatvédelmi Tisztviselőt és a Adatkezelő elnökének.

123. § Amennyiben az észlelt adatvédelmi incidens vélhetően jelentős sérelmekkel járhat a személyes adatokra, adatkezelésekre nézve, szükséges értesíteni a közvetlen felettest, valamint az adatvédelmi tisztviselőt.

124.§ Az adatvédelmi incidensekről az Adatvédelmi Tisztviselő szükség szerint tájékoztatja az Információbiztonsági Felelőst, akit indokolt esetben az incidens kivizsgálásába és a szükséges intézkedések kidolgozásába be kell vonni.

125.§ Amennyiben megállapítható az adatvédelmi incidens bekövetkezése, továbbá az incidens következményeképp az is megállapítható, hogy az valószínűsíthetően kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira, az Adatkezelő az Adatvédelmi Tisztviselő útján haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül jelenti az adatvédelmi incidenst a felügyleti hatóságnak.

126.§ Amennyiben a bejelentésre nem kerül sor 72 órán belül, a késedelem okának bejelentésével együtt kell az akadály elhárultát követően haladéktalanul megtenni a bejelentést.

127.§ Az Adatvédelmi Tisztviselő – az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást vezet, amely legalább az incidenssel érintett személyes adatok körét, az incidens bekövetkezésének körülményeit, azok hatásait, és a kezelésükre tett intézkedések leírását tartalmazza.

128.§ Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

129. § (1) Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
1. az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, a magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
  1. a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

130. § Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül köteles bejelenteni az Adatkezelőnek.

131.§ Az Adatkezelő által megbízott adatfeldolgozóktól a velük kötött szerződésben erről a kötelezettségről minden esetben rendelkezni kell.

133.§ Az adatfeldolgozóval megkötendő szerződésbe kell foglalni a kötelező intézkedések körét, amelyeket az adatfeldolgozónak az adatvédelmi incidens bekövetkezésére esetére kell végrehajtani az Adatkezelő felé.

134.§ Azadatkezelési incidens esetében, amennyiben nem egyértelmű, hogy az magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a bejelentést megelőzően vizsgálatot kell lefolytatni.

135.§ (1) A vizsgálat ebben az esetben a hatásvizsgálatnál rögzített kockázatelemzés lefolytatására, majd ezen eljárás eredménye alapján a vizsgálat értékelési részének lefolytatására irányul. (A szükségesség-arányosság teszt az ilyen esetekben általában nem indokolt.) A vizsgálat az eredménye szerint az alábbi következtetésekre vezethet:

A személyes adat incidens nem igényel bejelentést,
1. A személyes adat incidens csak a Hatósághoz igényel bejelentést,
1. A személyes adat incidens a Hatóság felé és az Érintettek felé is bejelentést igényel.

136.§ A jelen pont szerinti vizsgálatot minden olyan esetben is le kell folytatni, amikor az Adatvédelmi Tisztviselő, az Adatkezelő elnökének, avagy a szervezeti egységek álláspontja szerint az incidensre alapot adó / kiváltó körülmények kockázati megítélése nem egyértelmű, avagy a kockázatok kiküszöbölését követően is vélhetően maradvány kockázati körülmények maradtak vagy maradhattak fenn.

137.§ A bejelentést a Hatóság weboldalán kell megtenni a bejelentést az Adatvédelmi Tisztviselő teszi meg a név és elérhetőség megadásával.

138.§ Amennyiben az Érintetteket tájékoztatni kell, az alábbi adatok megadása kötelező: világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, az adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége, az adatvédelmi incidens valószínű következményeinek ismertetése, továbbá az incidens kezelésére megtett vagy tervezett intézkedésekről tájékoztatás.

XXI. Az érintett jogorvoslati jogosultságai és a jogorvoslati jogok érvényesítésének feltételei

139.§ Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, és panasszal a Hatóságnál lehet élni.

140.§ Közvetlen érintetti panasz esetében az Adatvédelmi Tisztviselő javaslatot tesz az eset megoldására, megválaszolására a jelen szabályzat XV. Címében foglaltaknak megfelelően.

141.§ A jelen Címben meghatározott joggyakorlás, illetve jogorvoslatok esetében az Adatkezelő Adatvédelmi Tisztviselője az Adatkezelő elnöke tájékoztatására és kérelmére megvizsgálja az esetet.

142. § Az Adatvédelmi Tisztviselő a vizsgálat eredményét írásban terjeszti elő az Adatkezelő elnöke számára és egyúttal megjelöli azokat a szervezeten belüli okokat, amelyek a jogsérelmet okozták vagy lehetővé tették, egyúttal ajánlásokat és indítványokat dolgoz ki a hasonló esetek ismétlődő előfordulásának a megakadályozása érdekében.

143.§ A Hatóság törvényben biztosított, kérelemre vagy hivatalból indított eljárása esetén az Adatvédelmi Tisztviselő elősegíti az Adatkezelőnek a vizsgálattal összefüggésben keletkező kötelezettségei teljesítését, együttműködésben az Adatkezelő elnökének. Záró és hatálybaléptető rendelkezések

144. § A jelen Szabályzat hatálybalépésének napja: ………………………………

145. § (1) A jelen Szabályzat hatálybalépését követően az Adatkezelő elnöke intézkedik arról, hogy az Adatkezelő valamennyi olyan szabályzata, amely érinti a jelen Szabályzat rendelkezéseit, felülvizsgálatra kerüljön. A felülvizsgálat során meg kell szüntetni a jelen Szabályzat előírásaival ellentétes szabályokat, továbbá szükség szerint módosítani kell a hatályban lévő szabályzatokat a jelen Szabályzat rendelkezései betartásának elősegítése érdekében.

(2) A jelen Szabályzat érintetteket érintő rendelkezéseiről részletes tájékoztatót kell létrehozni és azt az Adatkezelő weblapján közzétenni, illetve az Adatkezelő valamennyi, az ügyfelek számára megnyitott hivatalos helyiségében az ügyfelek, érdeklődök részére elérhetővé tenni. Az Adatkezelő helyiségeiben történő átolvasás nyugodt feltételeit biztosítani kell.

Ancsin László Elnök

2012.12.20.2020.11.17.

Alapszabály

ALAPSZABÁLY

A Magyar Sumo Szakszövetségre vonatkozó általános rendelkezések

1. §

1) A Szakszövetség a Magyarországon működő, a sumo sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek (sportegyesület, sportvállalkozás), mint jogi személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő a sumo sportágát irányító önkormányzati elven alapuló nyilvántartott tagsággal rendelkező közhasznú szervezetként tevékenykedő sportági országos szakszövetség, amely a működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.), a sportról szóló 2004. évi 1. törvény (továbbiakban: Sport tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.)rendelkezései alapján fejti ki.

2) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt,

3) A Szakszövetség jogállása: a szakszövetség jogi személy, melyet a Fővárosi Törvényszékés a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásba vett.

4) A Szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az Ügyészség gyakorolja.

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a Szakszövetség
– belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak.
– működése, határozatai, a közgyűlés döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, az Alapszabálynak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak[1].

Ha a Szakszövetség működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a Szakszövetség bármely szervének törvénysértő határozatát, és szűkség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a közgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a közgyűlést, és minderről értesíti a Szakszövetségnél választott Felügyelő Bizottságot is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a Szakszövetséget megszűnteti:

A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a Szakszövetséget, ha annak működése vagy tevékenysége a Civil tv. 3. §(3) bekezdésébe ütközik.

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a Szakszövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének vagy a főtitkár tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

2.§

1) A Szakszövetség neve: Magyar Sumo Szakszövetség

A Szakszövetség rövidített neve: MSSZ

(Továbbiakban: Szakszövetség)

2) A Szakszövetség székhelye: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22/D.

3) A Szakszövetség működési területe: Magyarország

4) Alapítás éve: 1997.

5) Szakszövetség tevékenysége: sport
Kiegészítő TEÁOR szám szerinti tevékenysége:
• 73.12’08 – Médiareklám
• 94.99’08 – M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
• 93.19’08 – Egyéb sporttevékenység[2]”

6) A Szakszövetség emblémája: sumo küzdőteret ábrázoló kör alak, melynek színe sárga. A küzdőtér belsőterülete három sávra osztott, mely sávok fentről lefelé piros, fehér, zöld színűek. A három sávban piros: Magyar, fehér: Sumo, zöld: Szövetség felíratok találhatóak. A felíratok színei: Magyar: fehér, Sumo: fekete, Szövetség fehér színűek.

7) A Szakszövetség pecsétje: a Szövetség emblémájának egyszínű változata, kör alakú pecséten.

8) A Szakszövetség zászlaja: függőlegesen álló nemzeti színnel nyomtatott egyik oldalán szövetségi embléma, másik oldalán Magyar Sumo Szövetség felirat magyar, angol nyelven, a zászló szélén nemzeti színű szegéllyel.

9.) A szakszövetség alapítóinak neve, címe és vagyoni hozzájárulásuk mértéke:

Elek Sándor, 2016 Leányfalu, Kálvária utca 2.	hozzájárulás: 0, – Ft
Rovnyai János, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 156.	hozzájárulás: 0, – Ft
ifj. Rovnyai János, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 156.	hozzájárulás: 0, – Ft
Rovnyai Éva, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 156.	hozzájárulás: 0, – Ft
Hiroe Tomohiko, 2141 Csömör, Szakura u. 5-7.	hozzájárulás: 0, – Ft
Vancsó István, 2016 Leányfalu, Hegyalja u. 2.	hozzájárulás: 0, – Ft
Lebovics Béla, 1045 Budapest, Istvántelki u. 9.	hozzájárulás: 0, – Ft
Kézilabda és Szabadidősport Egyesület, 2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 116.	hozzájárulás: 0, – Ft
Sipos Árpád, Amerikai Egyesült államok	hozzájárulás: 0, – Ft
Tar Mihály, 2049 Diósd, Ligetszépe u. 26.	hozzájárulás: 0, – Ft

3.§

A Szakszövetség tagja a Nemzetközi Sumo Szövetségnek (ISF), és az Európai Szövetségnek (ESF), azok szabályzatait elfogadja, betartja, azok tevékenységében részt vesz.

A Szakszövetség kiegyensúlyozott kapcsolatokat létesít és tart fenn a külföldi nemzeti sumo szövetségekkel, illetve egyéb sportszervezetekkel.

II.

A Szakszövetség célja és feladatai:

4.§

A Szakszövetség célja:

A Szakszövetség a Magyar Köztársaságban ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényből adódó feladatait, így közreműködik az abban meghatározott sportfeladatok ellátásában, a Magyar Köztársaságban kizárólagos joggal szervezi és irányítja a sumo területén folyó tevékenységet, képviseli a Magyar Sumo Szakszövetség és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

A Szakszövetség célja a sumosport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése. A Szakszövetség az EC tv. 2. § 19-20. pontjának megfelelően közfeladatként a nevelést, oktatást, képességfejlesztést és ismeretterjesztést jelöli meg a 2011. évi XCX. tv. 2. § (3) bekezdése és 4. § (1) bek. a) – u) pontja szerint., továbbá a sporttevékenységet a 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (5) bek. 17. pontja és 13. § (1) bek. 15. pontja alapján.

A közfeladatának ellátása érdekében a Szakszövetség az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
–           egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
–           nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
–           gyermek- és ifjúságvédelem, utánpótlás-nevelés;
–           sport tevékenység, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszonyok keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti.

A Szakszövetség feladatai

5.§

A Szakszövetség a sumo sportágban kizárólagosan jogosult;

a) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes [nyílt]versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit,
b) megrendezni a magyar [országos, nemzeti] bajnokságot,
c) működtetni a nemzeti válogatott kereteket és általuk képviselni Magyarországot a nemzetközi sportrendezvényeken,
d) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez,
e) képviselni Magyarországot a sportág nemzetközi szervezeteiben,
f) meghatározni. és kiadni a hazai és – a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva – a nemzetközi versenynaptárt,
g) szabályzatban rendezni az általa kiírt [szervezett, rendezett] sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit,
h) a g) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni,
i) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni,
j) az igazolt versenyzők esetén a Szakszövetség tagjai színeiben versenyzők esetében a versenyengedélyeket elkészíteni és kiadni

2) A Szakszövetség a sumo sportágban az 1./ pontban foglaltakon túl:
a) meghatározza sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik azok megvalósításáról,
b) a jogszabályok és az előző bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol,
c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza.
d) meghatározza a sportlétesítmények – a sportág szempontjából történő – használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket,
e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat,
f) érvényesíti a doppingtilalmat,
g) meghatározza az átigazolásokkal kapcsolatos formai – szerződéses – és annak anyagi – átigazolási díj – mértékét melyet az Elnökség határoz meg
gy) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti az érintett miniszterrel és a MOB-bal a támogatási szerződést,
h) a Szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében,
i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé,
j) az Alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve sajátalapszabályában megállapított feladatokat,
l) gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,
m) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt,
n) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat,
o) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
p) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,
q) ellátja az ezen Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat,
r) kiadja és nyilvántartja a versenyengedélyeket
s) a Szakszövetség az ezen alapszabályban foglaltak szerint a sumo sportág megyei és regionális szintű feladatainak ellátására, illetve a megyei és regionális szervek szakszövetségbe való képviseletére, megyei és regionális szerveket hozhat létre. A megyei és regionális szervek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek.

III.

A Szakszövetség tagjai

6.§

A Szakszövetség tagja lehet minden, a sumo sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező a sportági versenyrendszerében részt vevő sportegyesület vagy sportvállalkozás (továbbiakban együtt: sportszervezet).

A Szakszövetség tagja a tagfelvételi kérelmét a Szakszövetség Elnökségénél nyújthatja be. A Szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

A tagi jogviszony keletkezése és megszűnése

7.§

1) A Szakszövetségbe való belépés illetve kilépés önkéntes.

2) A tagfelvételi kérelmet írásban kell benyújtani az Elnökséghez. A kérelmet elutasító döntést meg kell indokolni, azzal kapcsolatosan – a törvényességi felügyeletet gyakorló szerven túl – jogorvoslatért lehet fordulnia Közgyűléshez.

3) A Szakszövetség tagjairól az ügyintéző szerv nyilvántartást vezet.

4) A tagsági jogviszony
a) a tag kilépésével
b) a tagsági viszony szakszövetség általi felmondásával,
c) a tag kizárásával,
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
szűnik meg.

A tag a tagsági jogviszonyát a szakszövetség képviselőihez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül megszüntetheti.

Szakszövetségből való kilépést írásban kell közölni az Elnökséggel. A tagság kilépéssel történő megszűnése az elnökséggel való írásbeli közléssel, minden egyéb aktus nélkül hatályossá válik.

Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag jogutód nélkül szűnt meg, illetve abban az esetben, ha a sportágban működő szakosztályát megszünteti vagy más jogi személy részére átadja.

A tagnak a jogszabályt, a szakszövetség alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely szakszövetségi tag vagy szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárás alá vont tagot haladéktalanul és igazolható módon értesíteni kell a kizárási eljárás megindításáról. Az értesítés kézhezvételét követően 15 nap áll az érintett rendelkezésére, hogy a védelmére vonatkozó tényeket és bizonyítékokat előadja. A védekezés sikertelensége, vagy határidőben történő megtételének elmulasztása esetén, a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozattal szemben 5 napon belül fellebbezésre van lehetőség a 13. §. (2) bekezdés q) pontjában meghatározott szervhez, ami 3 napon belül kötele a fellebbezést elbírálni. A határozatot az érdekelt a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja, de figyelemmel kell lennie a Ptk. 3:36. § foglaltakra, miszerint a határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével már nem indítható per.

A tagok jogai és kötelezettségei

8.§

1) A Szakszövetség tagja – amennyiben eleget tesz az ezen Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek, – képviselője útján
a) jogosult az Alapszabály illetőleg a Szakszövetség más szabályzata szerint részt venni a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein,
b) szavazati joggal részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, amennyiben megelőző egy évben a szakszövetség által szervezett versenyek közül legalább egy versenyen indított versenyzőt és a tárgyévi versenyengedély igénylő lapot január 31-ig leadja.
c) észrevételeket, javaslatokat tehet a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatosan,
d) javaslatokat tehet a Szakszövetséget, annak szerveit illetőleg a sumo sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
e) a tag képviselője vagy delegált tagja választható a Szakszövetség ügyintéző-képviselő szervébe (Elnökség).
j) a tagok az Elnökség által meghatározott éves/negyedéves/havi tagdíjat kötelesek megfizetni

2) A Szakszövetség tagjainak kötelezettségei:
a) a Szakszövetség Alapszabályának és más szabályzatának, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatok megtartása illetőleg megtartatása,
b) a sumo sportág fejlődésének és eredményességének előmozdítása, a Szakszövetség tekintélyének és jó hírnevének megóvása és erősítése,
e) a szövetség által szervezett versenyek közül legalább egy versenyen versenyzőt indítani,
d) Versenyengedély igénylő lap leadása az elnökség részére tárgyév január 31. napjáig
e) a sportág népszerűsítése.

A Szakszövetség pártoló és tiszteletbeli tagjai

9.§

1) Pártoló tagok:

A Szakszövetség pártoló tagja lehet az a magánszemély vagy szervezet, aki (amely) a Szakszövetség

Alapszabályát magára nézve nyilatkozatával elfogadja és a Szakszövetség működését anyagilag, vagy másmódon támogatja.

A Szakszövetség pártoló tagja tagfelvételi kérelmét a Szakszövetség elnökségének nyújthatja be.

2) Tiszteletbeli tagok:

A Szakszövetség tiszteletbeli tagjainak azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel a Szakszövetség célkitűzéseit – elsősorban erkölcsileg – támogatják.

3) A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok megválasztása a Szakszövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik, mely döntést a Szakszövetség Közgyűlése hagyja jóvá.

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

10.§

1) A pártoló tag jogai:
a) javaslatokat tehet a Szakszövetség szervei részére a sumo sportággal, a Szakszövetséggel illetőleg annak szervei működésével kapcsolatosan,
b) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, és meghívás alapján a Szakszövetség egyéb szerveinek ülésein.

2) A pártoló tag kötelezettségei:
a) a Szakszövetség Alapszabályának, más szabályzatainak, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatok megtartása,
b) a sumo sportág és a Szakszövetség eredményességének előmozdítása,
c) a sportág népszerűsítése,
d) a tagdíj, támogatás megfizetése.

3) Tiszteletbeli tagok jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség közgyűlésén
b) javaslatokat tehet a Szakszövetség szervei részére a sumo sportággal, a Szakszövetséggel illetőleg annak szervei működésével kapcsolatosan,
c) javaslatokat tehet a Szakszövetséget valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására.

4) Tiszteletbeli tagok kötelezettségei:
a) a Szakszövetség alapszabálya és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség határozatainak betartása,
b) a sportág népszerűsítése.

IV.

A Szakszövetség szervei és tisztségviselői

11.§

1) A Szakszövetség szervei:
a) a Szakszövetség Közgyűlése
b) a Szakszövetség Felügyelő Bizottsága
c) a Szakszövetség Elnöksége
d) a Szakszövetség Intéző Bizottsága
e) a Szakszövetség állandó és ad hoc bizottságai
f) a Szakszövetség regionális szervei

2) A Szakszövetség tisztségviselői:
a) az elnökség elnöke
b) az elnökség társelnöke
c) az alelnökök
d) az elnökség tagjai
e) a Felügyelő Bizottság elnöke
f) a Felügyelő Bizottság tagjai

3) A Szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének tagja illetve tisztségviselője (1) pont b-f pontjai, illetőleg a 2) pont tekintetében az a magyar állampolgár, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. A közgyűlés a szakszövetség elnökévé, az elnökség tagjai közé, illetve a Felügyelő Bizottság elnökévé és tagjává olyan személyt is választhat, aki nem a Szakszövetség tagjának képviselője.

4) A Szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit illetőleg annak tagjait, valamint a Szakszövetség tisztségviselőit öt évre választják, akik újraválaszthatók.

A Szakszövetség Közgyűlése

12.§

1) A Szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés. A jogi személy tagok a Közgyűlésen képviselőjük útján vesznek részt. A tag képviselője útján jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni (Rendes Közgyűlés) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:
a) a bíróság elrendeli,
b) a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével azt kezdeményezi,
c) az Elnökség erről döntött,
d) azt a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
e) az elnöki tisztség bármely okból megüresedett,
f) az elnökség tagjainak száma egynegyedet meghaladóan csökkent,
g) a Felügyelő Bizottság létszáma egy főre csökkent.

A rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől, az erre vonatkozó kezdeményezés vagy határozat kézhezvételéről számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

3) A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban igazolható módon (elsősorban elektronikus formában, a tag által megadott elektronikus postacímre) megküldött meghívó útján, vagy közzététellel (a Szakszövetség honlapján) hívja fel. A Közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak tartalmaznia kell annak időpontját, javasolt napirendjét, illetőleg rendkívüli Közgyűlés esetén annak indítványozóit, valamint az ok és cél megjelölését, a szakszövetség nevét és székhelyét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől, illetve közzétételétől számított 5 napon belül a tagok az Elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlést a szakszövetség székhelyére kell összehívni.

4) A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van.

A szavazásra jogosult sportszervezeteknek legkésőbb a Közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a tag:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a Szakszövetség terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződés kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szakszövetségnek nem tagja, vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Amennyiben valaki elektronikusan szeretne szavazni a szavazatát a közgyűlés megkezdése előtt 2 órával meg kell érkezzen a Szakszövetség hivatalos email címére, illetve ha valaki írásbeli meghatalmazást ad elektronikusan annak ugyanígy 2 órával a hivatalos kezdési időpontig meg kell érkezzen.

Ugyanez vonatkozik a különböző felajánlásokkal, tisztségekkel kapcsolatos nyilatkozatokra is.

Szakszövetség email címe: info@sumo.hu

5) A Közgyűlést a Szakszövetség elnöke vagy az általa megbízott személy vezeti.

A tisztújító Közgyűlést az elnöki címre pályázó személy nem vezetheti.

6) A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) a Szakszövetség bizottságainak elnökei,
b) a Szakszövetség tisztségviselői,
c) az Elnökség által meghívottak,
d) regionális szervek elnökei

7) A közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt az 1 órával későbbi időpontra összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az eredeti közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, és napirendjét, továbbá a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés idejét – amely 1órával későbbi időpont -, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Ha a közgyűlést szabálytalanul hívták össze, akkor azt csak akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

8) A Közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Szakszövetség Rendes Közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:
a) a Szakszövetség elnöksége és bizottságainak tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása,
b) a soron következő év programjainak, szakmai és pénzügyi tervének jóváhagyása,
c) a számviteli törvény szerinti beszámoló és közhasznúsági melléklet jóváhagyása,
d) a Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolója,
e) könyvvizsgáló beszámolója
f) a Szakszövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.

9) A 8) f) pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az Elnökséghez.

Az e határidő után, vagy a Közgyűlésen beterjesztett napirendi javaslatok akkor tárgyalhatók, ha azt a jelenlevők legalább kétharmados szavazati többséggel jóváhagyják.

10) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály, megállapítása és módosítása, valamint az éves költségvetés megállapítása és módosítása,
b) döntés nemzetközi szervezetbe való belépésről, illetőleg az onnan való kilépésről,
c) az elnökség éves szakmai és számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása (az általános határozatképességi és határozathozatali szabályok szerint)
d) hosszú- és középtávú sportágfejlesztési program elfogadása,
e) a Szakszövetség más Szakszövetséggel való egyesülésének (összeolvadásának, beolvadásának), szétválásának, valamint önkéntes feloszlásának kimondása, feloszlás esetén döntés a szakszövetségi vagyonról,
f) az elnök, a társelnök, az alelnök, elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
g) a Szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása,
h) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése,
i) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a Közgyűlés a saját hatáskörébe von.

A szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, erre figyelemmel a Felügyelő Bizottság mellett könyvvizsgálót is alkalmaz. A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról a Felügyelő Bizottság, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.
Nem egyesülhet más szakszövetséggel a szakszövetség, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a szakszövetséget vagy a bíróságot arról értesíti, hogy a szakszövetséggel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülését csak akkor határozhatja el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében a szakszövetség rendelkezésére bocsátották.

A közgyűlés nem dönthet a szakszövetség feloszlásáról, ha a szakszövetséggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a szakszövetség fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

11) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

12) A Közgyűlés határozatainak meghozatalához a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének szavazatára van szükség, de az összes szavazásra jogosult tag legalább háromnegyedes szavazata szükséges:
a) a Szakszövetség megszűnéséről szóló döntéshez
b) a Szakszövetség céljának a megváltoztatásához

Az Alapszabály módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges

13) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a Közgyűlés helyét, idejét,
b) a napirendet,
c) a hozzászólások lényegét, valamint az elhangzott javaslatokat,
d) a határozathozatal módját és eredményét,
e) a hozott határozatokat.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenlévők jegyzékét jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet a Szakszövetség elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyvvezetőt és a tagok sorából a jegyzőkönyv hitelesítőket a Közgyűlés megnyitását követően kell megválasztani.

14) A Szakszövetség Közgyűlése nyilvános.

A nyilvánosságot a Közgyűlés 2/3-os többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

15) A Közgyűlés által választandó tisztségviselők (l2.§ 10) f) pont).

A Közgyűlés a jelölések megtárgyalása után szavazással, jelölőlistát készít. A jelölőlistára való felkerülésről a Közgyűlés külön-külön név szerint, illetve egy tömegben, a nevek felsorolását követően is dönthet.

16) A szavazás módja:

a) Elnöki tisztségre történő választás:
• Egy jelölt esetén nyílt szavazással.
• Több jelölés esetén – ha a Közgyűlés másként nem dönt – titkos szavazással, egy vagy szükség esetén többfordulós választással.
• a többfordulós elnökválasztás lebonyolítási rendje:
– ha a több jelölt esetén az első választási fordulóban egy jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani,
– amelyben csökkentett, legfeljebb 3, az addig legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha az így szavazó lapra került jelöltek száma több mint 2, és a második szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, úgy harmadik fordulót is kell tartani, amelyben már nem vesz részt a második fordulóban legkevesebb szavazatot kapott jelölt. A fennmaradó 2jelölt közül addig kell ismételni a szavazást, míg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatokat meg nem szerzi.

b) Az elnökségi tagok, alelnök, társelnök, felügyelő bizottsági tagok, a rendkívüli fegyelmi bizottsági tagok megválasztása:
• amennyiben pont annyi jelölés van különböző tisztségviselők választására, mint ahányat választani kell, úgy a választást nyílt, a jelöltek nevének betűrendben történő felsorolásával, egyenkénti szavazással lehet eldönteni,
• több jelölés esetén – ha a közgyűlés másként nem dönt – titkos szavazással, egy vagy szükség esetén több fordulós a választás.
Ha az adott tisztségre csak egy jelölt van, a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a nyílt szavazás mellett is dönthet.

c) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok több mint a felét megszerezte.

17) A közgyűlés választási munkájának elősegítése és jogszerűsége érdekében Mandátumvizsgáló, Jelölő (ezt akkor kell létrehozni, ha választás történik) és Szavazatszámláló Bizottságokat kell létrehozni. A bizottságok elnökből és két tagból állnak. Ugyanazon személyek több ilyen bizottságba is megválaszthatók. A bizottságok mindhárom tagjára az elnök tesz javaslatot.

VI.

A Szakszövetség elnöksége

13.§

1) A Szakszövetség tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban a Szakszövetség Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) irányítja. Az Elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntést hozhat, kivéve azokat, amelyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy a Közgyűlés sajáthatáskörébe vont, illetve amelyeket jogszabály vagy ezen Alapszabály a Szakszövetség más szervének a hatáskörébe utal.

2) Az elnökség feladatai és hatásköre:
a) a Szakszövetség Rendes és Rendkívüli Közgyűlésének összehívása,
b) a Szakszövetség törvényes és Alapszabályszerű működésének biztosítása, ellenőrzése,
c) gondoskodás a Közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése,
d) a Szakszövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása az Alapszabály kivételével,
e) a sumo nemzetközi tevékenységének elősegítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
f) a szakszövetség előző évi szakmai, pénzügyi-gazdasági beszámolójának, közhasznúsági mellékletének elkészítése,
g) a szakszövetség éves pénzügyi, szakmai tervére vonatkozó javaslat kidolgozása
h) könyvvizsgáló megbízatása,
i) tagdíj mértékének meghatározása, átigazolási, igazolási díj mértékének a meghatározása
j) a bajnoki rendszer elkészítése, jóváhagyása és megvalósítása,
k) versenyengedélyek nyilvántartása kiadása ellenőrzése
l) a sumo hazai és nemzetközi versenynaptárának tervezése, jóváhagyása és megvalósítása,
m) a sumo külföldi szerepléséhez a ISF által megkívánt versenyzési engedély megadásának elbírálása,
n) a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása,
ny) létrehozz bizottságokat és dönt ezek megszüntetéséről – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó Felügyelő Bizottság kivételével,
o) a főtitkár és a szakág vezetők, a válogatott keretnél működő sportszakemberek munkaviszonyainak létesítése és megszüntetése, velük szemben a munkáltatói jogok gyakorlása
p) döntés a Szakszövetség tagjai ügyeiben és azokról a Közgyűlés tájékoztatása,
q) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,
r) a mesteredzői címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések, kitüntetések adományozására javaslattétel, illetve adományozása,
s) a sportolói, valamint versenybírói minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
sz) a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása,
t)    bizottságok beszámoltatása,
u)   világversenyre, nemzetközi sportrendezvényekre történő kiutazások és az azokon való részvétel, valamint a Magyarországra történő meghívás engedélyezése,
v) a Szakszövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, kölcsön vagy hitelfelvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szakszövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkezhetnek,
w) a területi (regionális) szervek határozatainak felülvizsgálata,
y)   döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, illetőleg a Szakszövetség Közgyűlése a hatáskörébe utal,
z)   intézkedési terv kidolgozása a Felügyelő Bizottság indítványára.
zs) könyvvizsgáló és könyvelő valamint a belső ellenőr szerződés ének elkészítése és megkötése valamint a munkaszervezetbe tartozó dolgozók munkaszerződésének elkészítése és aláírása

3) Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

4) Az Elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

5) Az Elnökség 6 főből áll.
• elnök
• társelnök
• 2 alelnök
• 2 elnökségi tag

Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

Az Elnökség állandó meghívottja tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság elnöke.

Az Elnökség tagjainak megbízatása öt évre szól.

Az Elnökség tagjai tisztségükben újra választhatóak.

6) Nem lehet az elnökség tagja:
• a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja,
• a szakág vezetők
• a főtitkár.

7) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával,
b) lemondással írásban történő benyújtásával,
c) visszahívással,
d) elhalálozással.

8) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a sportággal kapcsolatban,
c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
d) választható a Szakszövetség bizottságába – kivéve a Felügyelő Bizottságot,
e) megbízás alapján a Szakszövetség képviselete,
f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása.

9) Az Elnökség működése:
a) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként – éves ülésterv alapján – legalább negyedévente tartja üléseit (rendes ülés).
b) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről -az előterjesztések megküldésével – legalább 10 nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
c) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén – ettől eltérően is rendelkezhet. Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehet a Felügyelő Bizottság elnöke illetőleg az, akit az Elnökség vagy az Elnök meghívott.
d) Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének a jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést a meghívóban szereplő időpontot követő fél óra múlva ismételten össze lehet hívni.
e) Az Elnökség határozatait – feltéve, hogy titkos szavazásról nem dönt – nyílt szavazással, a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza.
f) Az Elnökség üléseit a Szakszövetség Elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vagy tag illetve tisztségviselők vezetik.
g) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
• az ülés helyét és időpontját,
• a megjelentek nevét,
• a napirendet,
• hozzászólások lényegét, illetőleg az elhangzott javaslatokat,
• a határozathozatal eredményét, (a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát, ill. személyét),
• a meghozott határozatokat.
h) Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntését a szakszövetség ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás estén) személyét. Az elnök gondoskodik a szakszövetség döntéseinek, az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

A testületi szervek döntéseit a Szakszövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A Szakszövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a székhelyén, előreegyeztetett időpontban. A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

10) Az Elnökség által megválasztandó tisztségviselők, bizottsági vezetők:
• a főtitkár,
• a szakágvezetők
• a bizottságok elnökei és tagjai, a Felügyelő Bizottság kivételével.

VII.

Felügyelő Bizottság

14.§

1) A Közgyűlés a Szakszövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

2) Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. A Bizottság feladatainak eredményes ellátása érdekében külső szakembereket (szerveket) is igénybe vehet.

3) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg

• A Felügyelő Bizottság Ügyrendje és éves ellenőrzési terv alapján végzi munkáját. Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek, illetőleg arról tájékoztatja az Elnökséget.

4) A Felügyelő Bizottság feladata:
a) a Szakszövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata,
b) a Szakszövetség gazdálkodására vonatkozó hatályos törvények, jogszabályok, az Alapszabályban foglaltak és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
d) a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló felülvizsgálata,
e) a gazdálkodás törvényszerűségének, szabályszerűségének, célszerűségének, az elő irányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
f) a bizonylati elv és bizonylati fegyelem ellenőrzése,
g) a Szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

5) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szakszövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kémi.

6) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és főtitkárát.

7) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban (vizsgálati jelentés/ jegyzőkönyv) tájékoztatja a Szakszövetség Elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet (Intézkedési terv).

8) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül – a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

9) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását

10) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

11) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során a Civil tv. 41. §szerint kötelesek eljárni:
a) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
b) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik
c) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervezet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
– a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
d) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szervet összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
e) Ha az arra jogosult szervet a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

12) A Felügyelő Bizottság működése:
a) A Felügyelő Bizottság az ügyrendben meghatározott időszakonként – éves ülésterv alapján –legalább negyedévente tartja üléseit (rendes ülés).
b) A felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze, Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább 10 nappal korábban értesíteni kell az elnökségtagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
c) A felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén- ettől eltérően is rendelkezhet.
d) A Felügyelő Bizottság a szavazásra jogosult tagok több mint felének a jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést a meghívóban szereplő időpontot követő fél óra múlva ismételten össze lehet hívni. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti.
e) A Felügyelő Bizottság határozatait – feltéve, hogy titkos szavazásról nem dönt – nyílt szavazással, a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
f) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti.
g) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
• az ülés helyét és időpontját,
• a megjelentek nevét,
• a napirendet,
• hozzászólások lényegét, illetőleg az elhangzott javaslatokat,
• a határozathozatal eredményét, (a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát, ill. személyét),
• a meghozott határozatokat.
h) Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntését a szakszövetség ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás estén) személyét. Az elnök gondoskodik a szakszövetség döntéseinek, az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
i) A testületi szervek döntéseit a Szakszövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. A Szakszövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a székhelyén, előreegyeztetett időpontban. A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

13) A Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolójának hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és a következőévi pénzügyi tervről nem dönthet.

VIII.

A Szakszövetség Intéző Bizottsága

15.§

1) A Szakszövetség Intéző Bizottsága (a továbbiakban: Intéző Bizottság) a Szakszövetség operatív szerve, amelynek tevékenysége és hatásköre kiterjed a Szakszövetség szakmai és pénzügyi-gazdasági kérdéseire egyaránt, két Elnökségi ülés között irányítja a Szakszövetség munkáját.

2)Az Intéző Bizottság tagjainak száma négy fő.
Tagjai: az Elnök, társelnök, alelnökök.
Az Intéző Bizottság ülésein állandó meghívott tanácskozási joggal a főtitkár, a szakágvezetők és a Felügyelő Bizottság elnöke.

3) Az Intéző Bizottság tagjai megbízatásának megszűnésére a 13.§ 7) pontja az irányadó.

4) Az Intéző Bizottság eljárhat minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az ezen Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe.
Az Intéző Bizottság feladata és hatásköre:
a) Az évi költségvetés, illetőleg a költségvetési beszámoló és a szövetség éves tevékenységéről szóló
b) beszámoló elkészítése és benyújtása.
c) Nem közgyűlési és Elnökségi hatáskörbe tartozó, a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása.
e) Gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és a végrehajtás ellenőrzése.
d) A sumo sport nemzetközi kapcsolatainak ápolása, irányítása.
e) Hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása.
f) Hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása.
g) Szakszövetség részére vállalkozói tevékenység elhatározása.

5) Az Intéző Bizottság szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Az üléseket a Szakszövetség elnöke hívja össze és vezeti (akadályoztatása esetén ezt a feladatot az ezzel megbízott társelnök vagy más személy látja el), üléseiről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Elnökség tagjainak.

IX.

A Szakszövetség elnöke

16.§

1) A Szakszövetség legfőbb tisztségviselője a Szakszövetség elnöke (továbbiakban: elnök). Az elnököt a Közgyűlés választja 5 évi időtartamra. Tisztségét társadalmi funkcióban látja el.
Az elnök nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a Szakszövetség valamely tagszervezeténél.

Az elnök tagja az Elnökségnek.

A Szakszövetség elnöke egyben az elnökség és a közgyűlés elnöke is.
Az elnök a Szakszövetség működését a jogszabályoknak. az alapszabálynak. valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Az elnök önállóan képviseli a Szakszövetséget. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel

2) Az elnök feladatai és hatáskörei:
a) a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
b) a Szakszövetség képviselete hazai és nemzetközi szinten,
c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
d) a Szakszövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése,
e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységéről,
f) kapcsolattartás a Szakszövetség területi szerveivel és a tagszervezetekkel,
g) a szakszövetség alkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol.
h) javaslatok tétele a főtitkár és a szakág vezetőszemélyére, a bizottságok elnökeire, tagjaira, kitüntetések adományozására,
i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének a kizárólagos hatáskörébe,
j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az Alapszabály illetőleg a Közgyűlés, az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal.

3) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Alelnökökre, vagy a Szakszövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

A Szakszövetség tiszteletbeli elnöke

17. §

1) A Közgyűlés tiszteletbeli elnök választásáról dönthet. Tiszteletbeli elnökké olyan személy választható, aki a sportág illetőleg a Szakszövetség hazai és nemzetközi elismerésében kimagasló eredményeket ért el vagy érdemeket szerzett.

2) A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség egyes szerveinek munkájában, illetőleg a Szakszövetség bármely rendezvényén. A tiszteletbeli elnök kötelezettsége a sportág, illetőleg a Szakszövetség erkölcsi támogatása.

A Szakszövetség társelnöke, alelnöke

18.§

1) A társelnököt a közgyűlés választja 5 éves időtartamra

2) A társelnök az elnökkel együttműködve segíti a szövetség munkáját.
A társelnök önállóan irányítja a szakmai munkát, az elnökség által jóváhagyott felkészülési program alapján a jóváhagyott költségvetési tervnek megfelelően. Irányítja és koordinálja a szakmához tartozó bizottságok munkáját.

Szakmai kérdésekben irányítja és koordinálja az ügyviteli munkát, irányítja a szakág vezetők munkáját.

Javaslatot tesz a védett versenyző személyére.

3) Az alelnök elősegíti az elnök és az elnökség tevékenységét, közreműködik ezek igazgatási ügyeinek intézésében. Az alelnök feladata az elnök tevékenységének segítése a Szakszövetség operatív irányításában, valamint az elnök helyettesítése annak akadályoztatása esetén.

XI.

A Szakszövetség főtitkára

19.§

1) A Szakszövetség főtitkárát az elnökség választja legfeljebb 5 éves időtartamra.
A főtitkár tisztségét a Szakszövetséggel létesített munkaviszony keretében látja el. A főtitkár a Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a közgyűlési és elnökségi határozatai keretei között irányítja.
2) A főtitkár feladatai és hatásköre:
a) vezeti a Szakszövetség irodáját, és összehangolja a függetlenített apparátusának tevékenységét,
b) összehangolja az Elnökség, a Bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját,
c) előkészíti az Elnökségi és bizottsági üléseket,
d) szervezi a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását, folyamatosan beszámol azokról,
e) gondoskodik az Elnökségi és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását,
f) figyeli a pályázatokat, és előkészítésüket koordinálja,
g) az elnökség tagjai, és bizottságvezetők által kért adminisztrációs munkát koordinálja és továbbítja az érintetteknek,
h) aláírási jogkört gyakorol a Szakszövetség ügyrendi szabályának megfelelően,
i) megbízás alapján képviseli a Szakszövetséget,
j) gondoskodik a Szakszövetségi nyilvántartások vezetéséről,
k) figyelemmel kíséri a Szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását,
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy az egyéb szabályzat, illetőleg a Közgyűlés és az Elnökség a hatáskörébe utal.

3) A főtitkár tevékenységéről beszámol az Elnökségnek.

XII.

Szakág vezetők

20.§

1) A szakág vezetők a válogatott keretek szakmai vezetői. A szakág vezetőket az elnökség határozott időtartamra, legfeljebb háromévi időtartamra választja.
2) A szakág vezetőfeladatai
a) elkészíti és az Elnökség elé terjeszti a válogatott keretek középtávú és éves felkészülési programját,
b) gondoskodik a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtásáról,
c) javaslatot tesz a válogatott kereteknél működő sportszakemberek személyére
d) javaslatot tesz a válogatott keretek létszámára és a kerettagok személyére, meghatározza, irányítja és ellenőrzi azok munkáját, koordinálja a kereteknél működő sportszakemberek tevékenységét
e) a válogatási elvek alapján elért eredmények függvényében – az elnökség által jóváhagyott költségvetés keretén belül – javaslatot készít a világversenyekre utazó válogatott csapat névsorára
f) szervezi és levezeti – a sumo népszerűsítése érdekében és a szakszövetség szerződésében vállalt – bemutatókat
g) figyelemmel kíséri a válogatott keretek tagjainak a sportegyesületekben végzett tevékenységét,
h) javaslatot tesz a válogatott keretek tagjainak, valamint a válogatott mellett működő sportszakemberek jutalmazására, az élsportolói díjak összegére,
i) javaslatot készít a világversenyekre utazó válogatott csapat névsorára,
j) szakmai tevékenységéről szükség szerint tájékoztatja a hírközlő szerveket.

3) A szövetségi kapitány tevékenységéről az Elnökségnek számol be.

XIII.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok

21.§

1) Az elnökségnek tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes – kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta-, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és
– magyar állampolgár,
– nem magyar állampolgár, ha a vonatkozó jogszabály szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy harmadik országbeli állampolgár beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

2) A közgyűlés és elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
3) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, könyvvizsgálója:
a) a Szakszövetség más tisztségviselője,
b) aki a Szakszövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) és c) pontok szerinti személyek közeli hozzátartozója,
e) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjainak közeli hozzátartozója.
4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

XIV.

A Szakszövetség bizottságai

24.§

1) Az ezen Alapszabály szerint kötelezően létrehozandó bizottságokon túl az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Ezen bizottságok tagjait az Elnökség határozott időtartamra, legfeljebb három évi időtartamra választja.

2)A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük határozza meg.

3)A bizottságok véleményezési, javaslattételi joggal, illetőleg szervezési, végrehajtói feladatokkal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.

XV.

A Szakszövetség területi (regionális) szervei

25.§

1) Az azonos megyében működő szakszövetségi tagok kezdeményezésére a Közgyűlés, általában a közigazgatási határhoz igazodóan, területi (regionális) szerveket hozhat létre. A területi (regionális) szerv önálló jogi személy.
A területi (regionális) szerv Alapszabálya, illetőleg működése nem lehet ellentétes a Szakszövetség
Alapszabályával, illetőleg működésével. A területi (regionális) szerv az alapszabályát maga határozza meg. A területi (regionális) szervek elnökének megválasztásához a Szakszövetség elnökségének egyetértésére szükséges.
2) A területi (regionális) szervek tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein, ha a napirenden szereplő kérdés a területi szervet közvetlenül érinti.
3) A területi (regionális) szervek feladatai:
a) elősegítik a sportág működését, meghatározzák területük fejlesztési célkitűzéseit és gondoskodnak azok megvalósításáról,
b) a területük állami és társadalmi szervei előtt képviselik a területükön működő MSSZ tagok érdekeit,
c) közreműködnek az országos versenynaptár kialakításában, szervezik és lebonyolítják területük rendezvényeit,
d) felvilágosítást adnak a sportág ügyeiben,
e) vezetik a sportági nyilvántartásokat,
f) közreműködnek a sportszakemberek, versenybírók képzésében és továbbképzésében,
g) ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörűkbe utalt feladatokat,
h) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítménytokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,
i) a sportág Fegyelmi Szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,
j) ellátják a Szakszövetség Alapszabályában meghatározott, illetőleg a Közgyűlés, az Elnökség által hatáskörűkbe utalt egyéb feladatokat,
k) beszedi a közgyűlés által megállapított tagdíjat.

XVI.

A Szakszövetség munkaszervezete

26.§

1) A Szakszövetségi feladatok ellátására az Elnökség apparátust hozhat létre. Az apparátus létszámát, valamint szervezetét az Elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.
2)Az apparátus szervezeti felépítését és feladatait a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

XVII.

A Szakszövetség gazdálkodása

27.§

1) A Szakszövetség céljának megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A Szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szakszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2) A Szakszövetség a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

3) A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

4) A Szakszövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

5) A Szakszövetség befektetési tevékenységet nem folytat.

6) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

7) A Szakszövetség a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szakszövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A Szakszövetség bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

8) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.
A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

9) Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymás követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a Szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.
Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a Szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.

10) A Szakszövetség bevételei:
a) a tagok általfizetett tagdíjak, pártoló tagok anyagi támogatásai,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
a. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
b. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
c. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
d. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
e. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f. befektetési tevékenységből származó bevétel;
g. az a)-j) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

11) A Szakszövetség költségei, ráfordításai (kiadásai)
a) a célja szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) a Szakszövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, valamint
d) az a-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

12)A Szakszövetség a célja szerinti tevékenységébó1, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységébó1 származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

13) A Szakszövetség bevételeit a 10. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 11. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

14) A Szakszövetség a 11. c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásalt) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

15) A Szakszövetség a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

16) Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a Szakszövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

17) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve – a Sport tv. 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel – a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működésébó1 származó bevételek is.

18) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a Szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelikaz ezzel kapcsolatos költségek is.

19) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a Szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

20) A nemzeti válogatott keret felkészülésévei és versenyzésévei kapcsolatban a sportolók élet- baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a Szakszövetség viseli.

Beszámolási szabályok
A Szakszövetség köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
A Szakszövetség beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

A Szakszövetség beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),
c) kettős könyvvitel szerinti kiegészítő mellékletet.

A Szakszövetség kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a Szakszövetség által végzett közhasznú tevékenységeket, e tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A Szakszövetség köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
A Szakszövetség a beszámoló és kiegészítő melléklet letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott mádon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A Szakszövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Határozatok és nyilvánosság:

A Szakszövetség működése nyilvános, a működés során keletkezett okiratokba bárki betekintést nyerhet. A betekintésre a Szakszövetség székhelyén van lehetőség, erre irányuló kérelem alapján.

Az elnökség az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles biztosítani az iratbetekintést az a Szakszövetség székhelyen.

A közgyűlési és elnökségi döntéseket a meghozataluktól számított 15 napon belül az érintettekkel írásban igazolható módon közölni kell.

Minden közgyűlés; és elnökségi döntést a meghozatalától számított 15 napon belül a Szakszövetség honlapján nyilvánosságra hozza.

A Szakszövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséró1 az internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Szakszövetség honlapja: https://www.sumo.hu/

XVIII.

A Szakszövetség megszűnése

28.§

1) A Szakszövetség megszűnik, ha
– a szakszövetség egy másik szakszövetséggel egyesül (összeolvad, beolvad),
– a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
– a bíróság feloszlatja,
– a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
– a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és a szakszövetséget a nyilvántartásból törlik.

2) Feloszlás esetén a fennmaradó vagyonról a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

3) A Szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.

4) A Szakszövetség végelszámolására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. §(3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át a Civil tv. törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
A szakszövetségre – törvény eltérő rendelkezése hiányában- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991.évi XLIX. törvényt a Civil tv-ben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

XIX.

A vitás ügyek rendezése

29.§

A Szakszövetség tagjai az egymás közötti, illetőleg a Szakszövetséggel keletkezett vitáikat elsősorban egymás között kísérelik meg rendezni. Ha ez az egyeztetés nem vezetett eredményre, a vitában érintett felek a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulnak a vita végleges eldöntése érdekében.

A Szakszövetség Alapszabálya, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség Elnöksége jogosult Az Elnökség állásfoglalása a Szakszövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervére nézve kötelező.

Záradék

Jelen egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályt a Magyar Sumo Szakszövetség 2015.11.17. napján megtartott közgyűlése elfogadta.

Igazolom, hogy a jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabályban a módosításokkal érintett részek vastag betűvel kerültek szedésre.

Ancsin László
a Magyar Sumo Szakszövetség elnöke