A versenyen 9 ország megközelítőleg 60 versenyzővel vett részt, ennek kétharmadát ukrán és a hazai észt versenyzők tették ki.
Az alacsony létszám ellenére minden ország a válogatott versenyzőivel utazott ki ezek között is az ukrán versenyzők egyes súlycsoportokban a 3.-4. számú versenyzőknek is lehetőséget biztosítottak így a verseny megőrizte az Európa kupához méltó színvonalát.
Szilágyi Erik 100 kg-ban az első meccsén elkövetett technikai hiba után a vigaszágon menetelt be a „kisdöntőbe” ahol a tavalyi 90kg-os ukrán Európa bajnokkal került szembe. Itt két nyertes mérkőzést is döntetlenre hozott ki az ukrán többségben lévő bírói gárda, a mérkőzés során több hibát is vétve. Ennek ellenére a harmadik mérkőzésen már egyértelműen sikerült győznie így bronzérmet szerzett ebben a kategóriában a tavalyi Világ és Európa bajnokok mögött.
Kotricz Dávid ezen a versenyen először próbálta ki magát +115 kg-ban . A verseny során ez nem látszott rajta, mivel a súlycsoportjában akit „kötelezően kellett” azt legyőzte, a további mérkőzésein a súlycsoport kiválóságival már nem bírt, mint a többszörös világ és Európa bajnok ukrán versenyzővel, aki a későbbi aranyérmes lett a versenyen. A hazaiak tavalyi vb bronzérmesével szoros mérkőzésen maradt alul, így 3. helyen végzett. Mindezeket figyelembe véve mérkőzésein remek teljesítményt nyújtott.
Open kategóriában mindkét magyar versenyző elindult. Szilágyi Erik a 100 kg-ban vétett hibájáért sikerült revánsot vennie és az első mérkőzésén visszaadnia az elszenvedett vereséget, nem volt ilyen szerencsés Kotricz Dávid aki az első mérkőzését követően kiesett a versenyből. A továbbiakban Szilágyi Erik az elődöntőig menetelt ahol csak a már említett ukrán világbajnok tudta megállítani. A bronzcsatában viszont egy rutinos azeri versenyzőt meglepve szerzett bronzérmet aki az idei évben ebben a kategóriában már aranyérmes volt az Érd kupán.
Összességében a két fős magyar csapat 3 bronzérmet szerezve a 6. Helyen végezett az éremtáblázaton ahol a 3. és a 4. Helyezett is csak 1 éremmel előzte meg a mieinket.
Biztató eredmények ezek a fiatal versenyzőktől mivel sok résztvevő országgal ellentétben mindketten még mindig az utánpótlás korosztályban versenyeznek az idei évben.
Birkózóként idén az U20-as vb és Eb megnyerésével nyomatékosította, helye van a szakág legnagyobb tehetségei között, míg a szumóban tett újabb alkalmi kirándulása a sportág első magyar női világbajnoki címét eredményezte. A 18 éves Elekes Enikő akármihez nyúl, arannyá változik a kezei között.
Fotók: Földi Imre
Elekes Enikő még nincs 19 esztendős, de már egymaga több sporttörténelmi vonatkozású sikert ért el, mint máshol egy teljes nemzeti válogatott. A kalocsai születésű versenyző mindennapjait hatéves kora óta a birkózás tölti ki és határozza meg, ugyanakkor nem csak ebben a sportágban nyújt kiemelkedő teljesítményt.
Birkózásban idén két különleges rekordot „vett a nevére”. Augusztusban első magyar női birkózóként szerzett U20-as világbajnoki aranyérmet (a sportágban ő a tizenharmadik vb-győztes honfitársunk ebben a korosztályban), miközben azt az egyedülálló bravúrt is véghezvitte, hogy a 2021-ben a kadétok között megnyert világ- és Európa-bajnoki címét követően 2023-ban a juniorok között is „ismételt”, vagyis megint mindkét világversenyen felállhatott a dobogó felső fokára. Hasonló dupla-duplára korábban egyetlen birkózónk sem volt képes.
És ez még nem minden.
A birkózószőnyegről olykor-olykor a szumósok küzdőterére „kiránduló” Elekes a tradicionális japán sportágban sem adta alább egy „nemzeti rekordnál”. A Kőbánya SC és a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) versenyzője az október elején – a szumó szakrális központjában, Tokióban – megrendezett világbajnokságon nyert aranyérmet a 65 kilogrammos súlycsoportban. Páratlan teljesítmény, méghozzá szó szerint, mert ezzel ő lett a sportág első magyar női (a férfiaknál Libor Dezső 2010-ben ért fel a csúcsra) világbajnoka.
De ki is ez a 18 esztendős kiválóság, aki sorra lépi át sportága(i) mérföldköveit, hogyan képzeli el karrierje alakulását a jövőben, és főleg mire lehet még képes a birkózószőnyegen és a szumósok agyagból készült küzdőterén?
– Mikor és főképp miért kezdett el a birkózás mellett a szumóval is foglalkozni? – Minden azzal kezdődött, hogy tizennégy éves koromban Kalocsáról Budapestre költöztem, hogy új alapokra helyezzem a pályafutásomat. A fejlődésem szempontjából elkerülhetetlen lépés volt, otthon már nem akadt megfelelő edzőpartnerem, és a felkészülési lehetőségek is jobbak voltak itt. Péteri András lett az új edzőm, aki a birkózás mellett történetesen a szumó oktatásával is foglalkozik. Én addig még nem próbáltam ki a szumót, viszont egészen apró gyerekkoromtól fogva erőteljes vonzalmat érzek a japán kultúra iránt. Ezzel a „hátszéllel” természetesen kedvem támadt közelebbről is megismerkedni a távol-keleti küzdősporttal, már csak azért is, mert tudtam, a birkózók előszeretettel teszik magukat próbára benne.
– Szerelem volt első látásra? – Gyönyörű sportágnak tartom a szumót, emlékszem, egyből megtetszett. Különösen a hagyományrendszere gyakorolt rám mély benyomást, bár azt álmomban sem gondoltam, hogy ilyen sikereket érek majd el benne. 2019-ben vettem részt az első korosztályos Európa-bajnokságomon, méghozzá itthon, Magyarországon, s aranyérmet nyertem az U16-os mezőny 60 kg-os kategóriájában, amelyet később több korosztályos kontinensbajnoki cím követett. Nem volt kérdés, ha tehetem, később is folytatom a szumót.
– De csak a birkózás mellett, ugye? – Persze, a birkózás elsőbbséget élvez, ez nem is lehet kérdéses. A szumó inkább csak hasznos kiegészítő sportág. Éppen ezért csupán akkor indulok el szumóversenyen, ha az egyáltalán nem akadályozza a birkózófelkészülésemet, és nem ütközik egyetlen más versenyemmel sem.
BIRKÓZÓTUDÁSÁVAL NYERTE MEG A SZUMÓ-VB-T
– Az október első hétvégéjén rendezett világbajnokság speciel nem ütközött semmivel. – Valóban nem volt ütközés, ráadásul életem első szumó-világbajnokságán Japánban versenyezhettem, talán mondanom sem kell, hogy ez mekkora pluszmotivációt jelentett. A sportágnak köszönhetően ugyanis a valóságban is eljuthattam oda, ahová képzeletben már számtalanszor elutaztam.
– Tűzött ki bármiféle célt maga elé? Helyezésben, vagy hogy hány fordulón szeretne túljutni? – Nem, szumóban sohasem tűzök ki magam elé elérendő célt, már csak azért sem, mert nem tudok rendesen szumózni.
fotó forrása: jochapress
– Hogyan jutott el a történelmi világbajnoki győzelemig? – A világbajnokságot mongol ellenféllel kezdtem, majd a lengyel Aleksandra Rozummal folytattam – legyőztem mindkettőt. A döntőben a papírforma szerint japán ellenfél, Jamasita Nene következett volna, csakhogy meglepetésre kikapott a tajvani riválisától a másik elődöntőben. A japán taktikai hibát követett el, túl távol volt az ellenfelétől, aki így konkrétan „kipofozta” őt a teremből. Örülök, hogy nem Jamasita nyert, nem hiszem, hogy le tudtam volna győzni, nagyon okosan szumózik. A tajvani Vang Sz-hua ellen viszont tudtam, mit kell tennem ahhoz, hogy győzzek. Ahogy elindultunk a döntőben, közel húztam magamhoz, mert fizikailag erősebbnek éreztem magam, és ez be is jött, mert onnan már nem tudott mit csinálni, szó szerint meg volt fogva.
– Mi a legnagyobb különbség a birkózás és a szumó között? – A szumóban nagyon rövid a mérkőzés, és minden attól függ, hogy milyen a megindulás. Egy birkózómeccsen számtalanszor megindulunk, itt viszont csak egyszer kell, ám hogy mikor és hogyan, na azt kell tudni tökéletesen megválasztani.
NEM VOLT KÉRDÉS A SPORTÁGVÁLASZTÁS
– Meddig lehet a birkózást és a szumót párhuzamosan űzni? – Elvileg akármeddig, mert csak az a fontos, hogy ne essen egy időre a két sportág erőpróbája. A gyakorlatban viszont nyilván egyszer eljön majd az a pont, amikor választani kell.
– És akkor ön majd a birkózást választja? – Igen.
– Ugyanilyen egyértelmű volt a sportágválasztása gyermekként is? – Nem volt kérdés, tekintve, hogy beleszülettem a birkózásba. Apai nagypapám is ezt a sportágat űzte, akárcsak édesapám, Elekes Endre, aki szabadfogásban versenyzett, többszörös magyar bajnok, és az 1992-es barcelonai olimpián tizedik helyen végzett a 68 kilogrammos súlycsoportban. De édesanyám, Elekes Erika is otthonosan mozog a küzdősportok világában, lévén nagyon magas szinten karatézott. Vagyis elég gyorsan eldőlt a sorsom: négyévesen már ott sertepertéltem apukám mellett, hatévesen pedig én is edzettem.
fotó forrása: jochapress
– Hogy lebeszélni nem akarták a családban, azt megértem. De nem is féltették? – Nyilván megvolt a szüleimben az egészséges féltés, de nem az edzéstől, nem a munkától és nem is a fájdalomtól óvtak. Ha például eltörött a fülemben a porc, ők csak annyit mondtak, hát igen, ez ezzel jár.
– Egyébként zavarja? – Micsoda?
– A törött fül. – Tudja, hogyan tekintek rá? Achievementként. Mint a videójátékokban a teljesítményért kapott jutalomra. Megvolt, átléptem rajta, mehetünk tovább. Egyébként is, azt szokták mondani, vagy nagyon rossz, vagy nagyon jó birkózó vagy, ha el van törve a füled. Remélem, rólam lassan azért kiderül, hogy az utóbbi kategóriába tartozom.
MEGPRÓBÁLJA KIVÍVNI A PÁRIZSI RÉSZVÉTELT
– Az eredményeit látva aligha lehet kérdés. 2019-ben, 14 éves korában U15-ös Európa-bajnoki címet nyert, a következő korosztályokban pedig a kontinensbajnoki mellett a világbajnoki címeket is bezsebelte, méghozzá ugyanabban az esztendőben. 2021-ben a kadétok, idén pedig a juniorok mezőnyében nyerte meg mindkét nagy világversenyt. Melyik duplázás volt a nehezebb? – Egyértelműen az idei. Júniusban Spanyolországban rendezték meg az U20-as Európa-bajnokságot, örülök, hogy idén mindegyik ellenfelemet legyőztem, mert tavaly a döntőben vereséget szenvedtem. A világbajnoki részvételem viszont sokáig bizonytalan volt, mivel júliusban egy nemzetközi edzőtáborban bokaszalag-szakadást szenvedtem. Egy hónappal az ammáni vb előtt! Részleges szakadás volt, de két hétig csak mankóval tudtam járni, és mindössze egy héttel a verseny kezdete előtt végezhettem érdemi munkát a szőnyegen. Mégis, jót tett ez a kis leállás, kiszakadtam a napi munkából, tudtam aludni, lelazultam, rendben volt a súlyom is, noha máskor az utolsó dekákat szó szerint úgy idegeskedem le magamról. Egyszóval lelkileg nagyon jól össze tudtam magam szedni. És talán ennek is volt köszönhető, hogy összekötözött bokával is képes voltam az ellenfeleim fölé kerekedni.
– Lassan már a felnőttek között is elkezdheti megmutatni az oroszlánkörmeit? – Azért ebben a sportágban sem véletlenül bontják korosztályokra a versenyzőket, végig kell járni az utat, türelemmel és kitartással. Ugyanakkor persze szeretném megméretni magam a felnőttmezőnyben is, hogy lássam, hol tartok, mit ér a tudásom a legmagasabb szinten. Ebben az évben két felnőttversenyen is elindultam, mindkétszer 62 kilogrammban. Zágrábban legyőztem egy üzbég versenyzőt, míg itthon, a rangsoroló Polyák Imre–Varga János-emlékversenyen nyolcadik helyen végeztem, megverve egy francia és egy nigériai ellenfelet. Mindkettő erős, képzett birkózó volt, utóbbi, Esther Omolayo Kolawole 2020-ban Afrika-bajnok volt a felnőttek között.
– Jövőre jön az olimpia Párizsban. Motoszkál a fejében az indulás lehetősége? – A 2024-es még nem az én olimpiám. Remélem, a 2028-as és a 2032-es az lesz. De azért adni szeretnék magamnak egy lehetőséget Párizsra is, ezért úgy tervezem, megkísérlem a kvalifikációt. Veszítenivalóm nincs, legfeljebb az a kérdés, melyik súlycsoportban próbálkozzam. Most 65 kilogrammban versenyzek, csakhogy az nem olimpiai kategória. Beszorultam a 62 és a 68 kilogramm közé, előbbibe nagyon sokat kell fogyasztanom, utóbbihoz pedig pici vagyok és nem elég erős. Idén lefelé tekintgetve térképeztem fel a nemzetközi mezőnyt, hiszen a 62 kilósok között kaptam lehetőséget. Az alapozás alatt kiderül, merre visz tovább az utam.
Az erdélyi születésű Elekes Endre munkája nélkül Elekes Enikő aligha ostromolja a dobogó tetejét a különböző korosztályos birkózóversenyeken, ez tiszta sor. De vajon apja és lánya között ma is olyan szoros a szakmai kapcsolat, mint a kezdetekkor? „Természetesen, édesapám továbbra is követi a pályafutásomat, és rengeteget segít a fejlődésemben mind a mai napig – mondja az idén ősztől a Testnevelési Egyetem rekreáció és életmód szakán tanuló Elekes Enikő. – Viszont a meccseimet nem képes élőben végignézni, annyira izgul értem. Ha otthon vagyok hétvégenként, rendszerint összedugjuk a fejünket, mert mindig akad valami jó meglátása, valami kis finomítás a technikámon vagy a taktikában. Ezek aztán tökéletesen be is válnak szőnyegen, mivel nagyon hasonló a stílusunk.” És hogy mit jelent, hogyan fogalmazható meg ez a hasonló stílus a laikusok nyelvén? „Van egy egyedi, laza, egyáltalán nem az erőre építő birkózásunk, ez jellemezte édesapámat is, és ezt követem én is. Mindig arra tanított, hogy használjam ugyan az erőmet, de ne ez legyen a fő fegyverem. Inkább a lazaságomat, a gyorsaságomat aknázzam ki, és kovácsoljak előnyt a helyzetfelismerő képességemből, amiről mindenki azt mondja, hogy kiemelkedően jó.”
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. november 4-i lapszámában jelent meg.)
A megalakulása 25. évfordulóját ez évben ünneplő Magyar Szumó Szakszövetség legjobbjai komoly bizonyítási lehetőség előtt állnak. A háromezer éves történelemmel rendelkező szumó őshazájában, Japánban indulhat tíz, arra érdemesnek ítélt magyar szumózó az amatőrök 24. világbajnokságán, amelynek Tokió ad otthont október 6-8. között.
A negyedszázad alatt a szerény anyagi lehetőségeit egyre eredményesebben kihasználó sportág a ritka kivételek egyikeként nem Budapest-központú, hiszen a szumózókat foglalkoztató klubok leginkább vidékiek. A figyelmet először Leányfalu szumósai hívták fel magukra, ahol a korábbi kötöttfogású Európa-bajnok nehézsúlyú birkózó, Rovnyai János (72) vezetésével alapozták meg ezt a látványos sportágat, amelynek első versenyeire ezres nézőszámmal jöttek össze a kíváncsi sportkedvelők.
A szumót egyébként a legtöbb versenyző a birkózás mellett kiegészítő sportágként űzi.
Közöttük talán a legismertebb a 18 éves Elekes Enikő (Kőbánya SC), aki birkózásban már az U18-as és U20-as korosztályban is világbajnoki címet szerzett. Többek között a 205 centiméter magas, pécsi Pap Arnold korábban szintén birkózott, de évekkel előbb már felhagyott azzal, mert nem tudta tartani a 130 kilós felső súlyhatárt. Szumóban viszont nincs ilyesmi, az évtizede világbajnok lett Libor Dezső például csúcsformája idején 220 kilóval mérlegelt be a versenyeire.
Bár világszerte egyre népszerűbb a sportág, arra, hogy egyszer az olimpia programján szerepelhessen, még várni kell. Ettől függetlenül hatalmas mezőnyök indulására lehet számítani, hiszen a vb legjobbjait egy esetleges profi szerződés is motiválhatja. Magyar részről komolyabb sikert a 2010-es években Japánban profiskodó, 165 kilós, szolnoki illetőségű Tóth Attila ért el, akit nem sok választott el attól, hogy a profik között is a legfelső kategóriában versenyezhessen.
A magyar részvevőktől Ancsin László, a szövetség ezúttal nem utazó elnöke az Európai Játékokon, majd a szeptemberi Európa-bajnokságon szerzett bronzérmek után most abban bízik, hogy lesz magyar versenyző, aki döntőben szerepelhet.
A magyar válogatott tagjai:
Berregi Balázs, Szilágyi Erik (Kispesti NSI), Buzás Patrik, Molnár Tamás, Végh Artúr, Bajler Kitti, Bajler Roxána (Érdi Spartacus SC), Elekes Enikő (Kőbánya SC), Gyuricza Marcell (Tököl) és Pap Arnold (Pécs).
Hét bronzérmet szereztek a magyar szumósok a Krotoszynban zajló Európa-bajnokságon. A Magyar Szumó Szakszövetség információi szerint harmadik lett Márai Csenge (55 kg), Baljer Kitti (60 kg), Berta Mike (70 kg), Molnár Tamás (115 kg), Végh Richárd (100 kg) és Végh Artúr (+115 kg). Az Eb zárónapján pedig a Végh Artúr, Molnár Tamás, Végh Richárd, Pap Arnold összeállítású férfi csapat is dobogóra állt, miután a bronzmeccsen 2-1-re verte a norvégokat, így harmadikként zárt.
Az érmeken túl további pontszerző helyeket gyűjtöttek be a magyarok, többek között a vb-re és a Küzdősportok Világjátékára készülő Pap Arnold (+115 kg) és Buzás Patrik (85 kg) is ötödik lett. Pap openben is indult, és ott is Eb-ötödik lett, akárcsak Szilágyi Erik.
A szumó Európa-bajnokságokon rendszerint osztanak Fair Play-díjat. A férfi kategóriában idén Molnár Tamás kapta.
Ancsin László, a Magyar Sumo Szakszövetség elnöke elmondta, a válogatott tagjai jól küzdöttek, nagyon sok esetben kevés kellett volna a döntőbe jutáshoz. „Mindenesetre jobb passzban van a válogatott, mint az Európa-játékokon volt, ahol két bronzérmet szereztünk. Bízom benne, hogy a folytatásban is ígéretes magyar érdekeltségű küzdelmeket láthatunk, és több versenyzőnek az Eb remek felkészülés volt a Japánban megrendezendő világbajnokságra, hogy aztán Pap és Buzás esetében a Küzdősportok Világjátékával záruljon a nagy világversenyek sora. Idén is mi adtuk a Fair Play-díjat, ezt korábbi Európa-bajnokságon Pap Arnold és Szilágyi Erik is kiérdemelte, ez sok mindent elárul a magyarok versenyzéséről.” – mondta a sportvezető.
A világbajnokságnak október 7-8-án Tokió, míg a Küzdősportok Világjátékának október 20. és 30. között Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád ad otthont.
A teljes magyar delegáció kiutazását a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatja, a csapat koordinációját pedig a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) látja el.
Két bronzérmet szereztek a magyar szumósok az Európa Játékokon, a csapatversenyben pedig ezüstérmeket vehettek át.
A Kluczében zajló szumóversenyek során Baljer Kitti és Lackó Benedek is dobogóra állt. Előbbi versenyzőnk a női 60 kilogrammosok mezőnyében lett harmadik, míg utóbbi a 100 kilósok között lett éremszerző.
Összesen hat magyar szumós szintén nagyon közel volt ahhoz, hogy dobogóra álljon az Európa Játékokon, de végül Berta Mike, Buzás Patrik, Szilágyi Erik, Molnár Tamás, Rónáné Kalmár Piroska és Végh Artúr is ötödik lett. Délceg József és Baljer Roxána hetedikként fejezte be a viadalt.
Az open versenyek hamar befejeződtek az egyetlen magyar induló, Szilágyi Erik számára, aki azután a csapatversenyek során ragyogóan meccselt. Komoly része van abban, hogy a magyar válogatott hat csapat vetélkedéséből másodikként került ki.A siker értékét növeli, hogy kiváló nehézsúlyú válogatottunk, Pap Arnold nem utazhatott ki az Európa Játékokra, mert gyermeke született.
A szumó ezzel egy újabb multisport versenyen mutatkozhatott be. A következő hasonló viadal a Küzdősportok Világjátéka lesz, amelyet ősszel Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában rendeznek meg.
Jó formában vannak a Küzdősportok Világjátékára készülő magyar versenyzők: két aranyat, egy ezüstöt, és négy bronzérmet gyűjtöttek az észtországi Vinniben megrendezett szumó Európa Kupán.
Ezen a versenyen már világranglista pontokat lehetett szerezni, amelyek összesítésével alakul ki a Világjátékokon indulók listája, emellett az Európai Kupa-állomások az Európa Játékokra is kvalifikálnak.
A következő Világjátékokat Kínában, Csengtuban rendezik meg 2025 nyarán, az Európa Játékokat idén június 21. és július 2. között Krakkóban bonyolítják le.
A viadal remek lehetőséget adott többek között a két Küzdősportok Világjátékán induló magyar szumósnak a felkészülésre. Mindkét versenyző dobogóra állt Észtországban, ugyanis Buzás Patrik (85 kg) ezüst, Pap Arnold (+115 kg) bronzérmes lett.
Aranyérmet szerzett Berta Mike a 70 kilósok között, akárcsak a 92 kilogrammos Szilágyi Erik. Utóbbi openben is dobogóra állt, miután harmadik lett. Molnár Tamás és Végh Artúr is hazahozott egy-egy bronzot Észtországból. Molnár a 115, Végh pedig a +115 kilósoknál végzett harmadikként.
A küzdősportokat felvonultató multisport versenynek a szaúd-arábiai Rijád ad otthont október 21. és 30. között.
Nagyon komolyan vette az amerikai repülőutat Kerstner Róbert, ezért kedden este már 8 órakor takarodót rendelt el önmaga számára. A Nem Olimpiai Sportágak Világjátékaira szerdán el is utazott a sumózók versenyén érdekelt nehézsúlyú sportoló, aki szombaton már szőnyegre lép Birmingham városában. Elutazása előtt beszélgettünk.
Elutazás előtt a Világjátékokra induló magyar sportolók. Kerstner a 2. sorban balról a harmadik (fotó:jochapress)
– Korábban részt vett már ilyen Világjátékokon?
– Még nem, bár 2017-ben sokkal közelebb, Lengyelországban került sor a négyévenkénti eseményre, de én igazában csak akkor kezdtem el komolyabban foglalkoznia sumóval. Ezt a mostani lehetőséget a 2019-ben, Japánban megrendezett sumo világbajnokság harmadik helyével szereztem meg.
– Fő sportágként nagyon kevesen sumóznak. Ön hogyan jutott el idáig, mióta szerepel sumo vetélkedőkön?
– Jómagam sem sumóval kezdtem, hiszen már 2000-ben, hét éves koromban dzsúdóztam. Sumóban csak 2017-ben tettem meg az első lépéseket úgy, hogy továbbra is megmaradtam első, választott sportágam mellett.
– A cselgáncsban elég szép eredménylistával rendelkezik…
– Ebben két, korábbi edzőmnek, Ilyés Gyulának és Kovács Ernőnek egyaránt komoly része van, sokat köszönhetek nekik. Az ifjúsági világbajnokságon 7. lettem, a felnőtt judósok között pedig többször felállhattam az országos bajnokságok eredményhirdetésein a dobogó harmadik fokára.
– A cselgáncsot 2020-ban már abba is hagyta és a sumóval sem voltak túl nagy tervei.
– Ha nem jön ez a lehetőség, részt venni a Világjátékokon, akkor már tényleg elköszönőben lennék. Így viszont igyekeztem formába lendülni és bármit is érek el Amerikában, a sumót nem máról holnapra fogom abbahagyni.
– Milyen reményekkel kezdi el szombaton szereplését a Világjátékokon?
– Nem tudom, ki lesz az első ellenfelem, de igyekezni fogok, az biztos. Sajnos, a testsúlyom kicsit elszaladt, pontosabban szólva, a reménybeli fogyasztásból nem lett semmi. Az optimális versenysúlyom 155 kiló lenne, én viszont közel vagyok a százhetvenhez.
– Két súlycsoportban is próbára teheti önmagát: nehézsúlyban és az open kategóriában. Melyikben versenyez szívesebben?
– Érdekes módon a nyílt kategóriában, az openben mozgok otthonosabban, ahol nincsenek súlycsoportbeli megkötöttségek. Más kérdés, hogy a könnyebb testsúlyúak többsége egyáltalán nem ijed meg az „igazi” nehézsúlyúakkal szemben.
–Mit szól hozzá, hogy az utolsó pillanatban a 85 kilós Szilágyi Erik is indulási jogot kapott?
– Egyértelmű, hogy nagyon örülök Erik behívásához, hiszen bár edzőm, Nemes Dávid is ott lesz, de egy magyar versenyzőtárs jelenléte nekem sokat jelent. Lesz valaki, akivel drukkolhatunk majd egymás sikeréért.
Eredményes fiatal szumósok! A lengyelországi Siedlicében zajló szumó Európa-bajnokságon az U16-osok és az U14-esek is több érmet begyűjtöttek – adta hírül a Magyar Sumo Szakszövetség.
Az U16-os korosztályban Kaszás Lilla 70 kg és Kopasz Hanna 60 kg megnyerték súlycsoportjukat magabiztos, briliáns birkózással, Csernák Dorina pedig a 2. helyen végzett 70 kilogrammban. Kaszás Lilla openben ezüstérmes lett, Róna Cintia (70 kg) pedig a 3. helyen zárt. A lánycsapat Európa-bajnoki címet gyűjtött be a Róna Cintia, Kopasz Hanna, Kaszás Lilla, Csernák Dorina összeállításban.
Gyuricza Marcell 95 kilogrammos súllyal megverte a nála 50 kg-al nehezebb nehézsúlyúakat, majd megnyerte az open kategóriát is, openben pedig Gyenes Bencével döntőzött.
A 95 kilósok között Gyenes Bence és Merczel Erik is bronzérmes lettek. Hermann Norbert 75 kg-ban szintén a bronzig jutott, ahogy Jámbor Kristóf (65 kg) és Németh Botond (55kg) is. A Gyuricza Marcell, Gyenes Bence, Korponai Kornél, Hermann Norbert összetételű fiúcsapat 2. lett.
Az U14-esek között Marcinkovics-Kovács Keve második lett a 60 kilósoknál, illetve a lánycsapat is ezüstérmet szerzett A csapat a Róna Cintia, Csernák Dorina, Varga Lili és Szenicza Emma Sára összeállításban lépett küzdőtérre.
Ebben a korosztályban bronzérmes lett Németh Szonja, Szenicza Emma Sára, Róna Cintia és Csernák Dorina. A fiúknál pedig Narancsik Bence Zoltán, Korponai Kornél Kék Milán állhatott fel a dobogó harmadik fokára, akárcsak a Korponai, Kék, Marcinkovics, és Papp Erik alkotta csapat.
Vasárnap az U18-asok küzdelmeivel zárul az Eb Lengyelországban.
Elsöprő magyar sikerek szumóban. A lengyelországi Siedlicében megrendezett utánpótlás korosztályúak Európa-bajnokságán a magyar válogatott több mint 30 érmet gyűjtött be.
A kontinensbajnokságon az U14-esek, az U16-osok és az U18-aso versenyeztek, és összesen 29 egyéni érmet hoztak haza a magyarok. Emellett egy komoly sportdiplomáciai sikert is elkönyvelhetett hazai szumósport: Ancsin Lászlót, a Magyar Sumo Szakszövetség elnökét ismét megválasztották az Európai Szumó Szövetség pénzügyekért felelős alelnökévé. A tisztújtó ülésen a kontinentális szövetség elnökét, Dariusz Rozumot is újraválasztották.
A hazai sportvezető elmondta elégedett a magyarok teljesítményével. „Összesen hat csapatverseny volt, amelyek közül ötben dobogóra álltak a magyarok. Az egyéni érmek száma ugyan soknak tűnik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez három korosztályt jelent. Az Európa-bajnokságon nyújtott teljesítmény alapján külön dicséret illeti Gyuricza Marcellt, Gyenes Bencét, a lányoknál pedig Kopasz Hannát és Kaszás Lillát”. – mondta Ancsin László.
A weboldalon kizárólagosan működéshez szükséges cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat
