Szerző: Bánkúti Réka (Magyar Sumo Szakszövetség)

Hosszú idő után ismét világversenyt rendeznek a szumósoknál. Az idei Európa-bajnokságnak Kazany adott otthont, ahol a magyarok várakozáson felül szerepelnek.

A magyar szumósok meglepték Európát. A Kazanyban zajló kontinensbajnokságon az U21-es és az U23-as korosztályban is magyaroké lett a csapatarany.

A Magyar Sumo Szakszövetség helyszíni tudósítása szerint a Végh Artúr, Szilágyi Erik, Végh Richárd, Laczkó Benedek alkotta U21-es válogatott mindenkit legyőzött és aranyérmes lett.

U21-ben Szilágyi Erik a 85 kilósok között 3. lett, akárcsak Laczkó Benedek a 100 kilósok között. Szintén felállhatott az Eb-dobogó harmadik fokára Kotroczó Dávid a 115 kilogrammos mezőnyében és Végh Richárd (100 kg), Végh Artúr nehézsúlyban, azaz a +115 kilogrammban pedig ezüstérmes lett.

Az U23-as Európa-bajnokságon ugyancsak aranyérmes a magyar-válogatott. A csapat egy pontos változott, mivel Végh Richárd könyökproblémák miatt nem tudta folytatni a versenyt, helyére Buzás Patrik került be a válogatottba. Rajta kívül Végh Artúr, Szilágyi Erik és Laczkó Benedek kapott helyet ebben az Európa-bajnok együttesben.

Az Eb-aranyon túl Buzás Patrik egyéniben (77 kg) ugyancsak Európa-bajnoki címet szerzett, Végh Richárd (100 kg) ezüstöt Végh Artúr (+115 kilogrammban) bronzérmes lett.

forrás: https://sportbanyaszat.reblog.hu/szumo-oktatnak-a-magyar-fiatalok-az-eb-n

A Nemzeti Versenysport Szövetség az év eleji kiadványában megjelent írásokat – aktualizálva – folyamatosan közzéteszi. Mivel az évkönyv bolti forgalomban nem kapható, így az NVESZ-hez tartozó rendkívül színes sporttársadalom bemutatását azokhoz is el szeretnénk juttatni, akik nem találkoztak a kiadvánnyal. A mostani részben a Magyar Sumo Szakszövetség tevékenységét, eredményeit, céljait mutatjuk be.

Szumó

A magyar szumósok rendre érzékeltetik: a nemzetközi küzdőtéren (is) számolni kell velük. 2009 óta mindegyik Világjátékokon volt magyar induló ebben a sportágban, a világ- és Európa-bajnokságokról pedig általában hoznak haza érmeket.

2019-ben a sportágban igyekeztek folytatni azt az irányvonalat, amelyet az előző években felépítettek. Különösen nagy hangsúlyt fektettek az utánpótlásra, ráadásul ’19-ben Magyarország utánpótlás Európa-bajnokságot rendezett. Szigetszentmiklóson volt a világverseny, ahol a magyar versenyzők összesen 33 érmet szereztek, így sikeres volt ez az Európa-bajnokság. Az érmek megoszlása a következő: nyolc arany, kilenc ezüst és 16 bronz. A háromnapos Európa-bajnokságon a kontinens 400 legjobb fiatal szumósa vett részt.

Az utánpótlás Európa-bajnokság után a szumó őshazájában is volt dobogós magyar. Oszakában a felnőtt és junior világbajnokságot rendezték meg. Kerstner Róbert a felnőtteknél, az open kategóriában bronzérmes lett, de a junioroknál is volt egy magyar bronz: ott Szilágyi Erik a 80 kilósok között lett harmadik. Az érmeken túl vb-pontszerzőként zárt Pap Arnold, aki nehézsúlyban ötödik lett. A magyar szumósok így folytatták remek sorozatukat, hiszen ha az elmúlt három évben megrendezett világ- és Európa-bajnokságokat nézzük, akkor mindig volt magyar éremszerzés a világversenyeken. A szumósok számára a legfőbb cél, hogy a következő Világjátékokon is legyen magyar induló. A szakvezetés arra számít, hogy folytatják a hagyományokat, azaz, hogy egy-két versenyzőnk képviselheti a magyar színeket a Világjátékokon.

Sikeres volt a 2019-es észtországi Európa-bajnokság is: a magyar küldöttség – az összes korosztályt tekintve – egy ezüstöt és öt bronzérmet gyűjtött.

A szumó eredete az írott történelem kezdete előtti időkbe vezethető vissza. Egy japán legenda szerint a népe fennmaradását is egy szumómeccsnek köszönheti, mely során Takemikadzucsi viharisten legyőzte a rivális törzs vezetőjét. Krónikások szerint azonban termékenységi szertartások része volt a szumó. Nagyot ugorva az időben, a 20. századtól kezdődően a sport népszerűsítésére számos külföldi utat szerveztek, az 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokba látogató delegációt Theodore Roosevelt elnök is fogadta. A szumó lendületét a második világháború megtörte, öt évig nem rendeztek hivatalos tornákat. 1947 után a szabályrendszert – ismét komoly átalakítások útján – valamivel  demokratikusabbá tették. Az első tévés közvetítések 1953-ra tehetők. A sportág egyik erénye a jó közvetíthetőség, hiszen gyors, pörgős, nem unalmas, és a néző számára könnyen elmagyarázhatóak a legalapvetőbb szabályok.

Forrás: http://www.nvesz.hu/nvesz-evkonyv-2020-magyar-sumo-szakszovetseg/